Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

bátor és humánus emberek, akik menedéket nyújtottak az üldözötteknek. Ötszáz évig űzték, kergették és gyilkolták a cigányokat, (és ki tudja, hogy előtte mióta) és mi lett az eredménye? Kineveltek egy rendkívül élelmes és agyafúrt emberfajtát, akit az életösztön az üldözések közepette, évszázadok óta csak arra tanít: hogyan tarthatom fenn családom és önmagam életét egyik napról a másikra, sőt egyik percről a másikra, ilyen körülmények között? És ebben van a cigányság tragédiája. Vegyük figyelembe az életösztön alaptörvényeit. Ha valakit üldöznek és nincs védekező fegyver a kezében, úgy csapdát igyekszik állítani, hogy az üldöző beleessen. És minél tovább tart az üldözés, annál ügyesebben és leleményesebben fogja ezt a csapdát mcgfabrikálni. Ha valaki munkát kér és sehol sem adnak - lopásra kényszerül, mert élni akar. Ha valakivel nem emberi módon beszélnek, ha tűrnie kell mások otromba tréfáit, gúnyolódásait, sőt - ezt természetesnek kell hogy vegye, így magától értetődik, hogy ellenséget fog látni az egész környező világban, s a maga törvényen kívüli eszközeivel próbálja biztosítani fennmaradását. A fehér embernek (a cigányok így nevezik a nem cigány származásút) igen nagy részük van abban, hogy a cigányok olyanok lettek, mint amilyenek. - 1945 óta az egész magyar nép életviszonyai megváltoztak, természetes tehát, hogy benne és közötte, igen sokat változott a cigányság helyzete is. Igen sokat, de mégsem eléggé. Ennek több oka van. A cigányság eredete, származása, életfelfogása és hitvilága a környező lakosság előtt ismeretlen, tehát az egysze1

S