Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

tam megállapítani. (Vokalismus:

05

) A Masara, Kherara és Colara cigányoknál általános a redukált ,,e" használata, — jele: ,,9". Pl.: ebben a szóban: „mang9". A Cerhar nem ismeri ezt, tehát a szó így hangzik: ,,

mange". A Masar azt mondja: ,,kh91 ek cirrá", — a Cerhar: ,,ek cerra zanél". A Colara pl.: ,,o v9s le v9sésa naresél-pech", „nák9r!", „b9sén kace", „b9rs". Masar-nál: ,,sode borsengo'san?", — A Kherar-nál: ,,borsa", a Cerhar-nál: „le bersá".) 6. A kárpáti-cigánydialektus „dz" hangja, az oláh-cigányok „ci"-vel beszél- vlax törzseinél „z"-re változik, — míg a nem ,,ci"-vel beszélő oláh-cigányok nyelvében, — megmarad. A „vakeren" (beszélni) kifejezést csak a kárpáti-cigányok használják, az oláh-cigányok ,,vorbisaren"-t (vorbij) mondanak. •— Ezt, döntő kritériumnak fogadhatjuk el a két cigány anyanyelvű főcsoport meghatározásánál. (A kárpáti-cigány „ma!" (ne!) tiltó szócska és ennek oláh-cigány megfelelője a „na!", — szintén főcsoport meghatározó jellegű). Szövegek Nógrád megyei kárpáti-cigány dialektus: (adatközlő: Baranyai Dezső 33 éves prímás, — Balassagyarmat). 1. Kaj sja kaj na s ja jek coro rom, koske att'i but cavo s ja, sar upro nebo cillago. Baro core sja. Barval ajja jekfar taj ligind'a upralo kher o zupo. O rom hudind'a upro tover taj geja ko barval taj tovereha marlahi o barvaleskero hev. 2. Ekkor ari ajja a barval taj oda phend'a: so kames mandar romea? O rom oda phend'a: de man buka gono. O barval ari and'a leske buka gono. Akkor o rom gejja khere, buka chavoren naskernahi kileste taj vicingernahi: dada, dada, laco ebedo? 3. Laco ebedo, suzaren ari tumen! Jekfar o rom gondolind'a jet. Oda phend'a romn'iske: dza mi romn'i ko kiral'i. Romn'i geja is, ande resja ando kiral'iko baro khere, o dzukale megtamadind'ale meg oda erd'evo rokja is aso upreleste sja, tele chingerd'a. Core romn'i nangone achia. 65 Ugyanaz, mint a 64. lábjegyzet.