Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

letve „c" hangja megegyezik az oláh-cigányok Fodozovo, Patrinar, Romano rom, Bodoc törzseinek „ch", illetve „c" hangjával, — míg a többi oláh(vlax)-cigány törzseknél, ezek a hangok „s"-re változnak. 4. A „lenni" segédige jelentő mód, jelenidő, egyes szám harmadik személyű alakja („van") a kárpáti-cigányoknál és az oláh-cigányok nem „ci"-vel beszélő törzseinél mindig „hi", — míg a többieknél (vlax) mindig „si". (Konsonantismus:

64 a Masari dialektusban, azoknál az eseteknél, melyeket accusativus-ból képezünk, a hímnemű szavak végződése az egyes számban,) az eredeti accusativus végződés „ch"-ra változik. Például: „lechki romni". A Kherar-dialektusban az „s" hang mindig megmarad, pl.: „aves manca", „ratesko", „muro piramnésk9". — A Cerhar dialektusban szintén megmarad az „s", pl.: „pa leste". — A Colar dialektusban, az eredeti (etymológiai) „s" hang minden esetben „ch"-ra változik. Például: (konjugatio) „ame naphenách", „avilach", „barilách", (deklinatio): „sochtar", „phenen lechke". A Masar abban különbözik a Kherar és Cerhar dialektustól, hogy a szóvégi „s" hang csak akkor marad meg, ha a szó, szünet előtt áll, — azaz, nem következik utána másik szó. — Ellenkező esetben, az „s" hang „ch"-ra változik. (Hasonló, mint a német „ach" szócska.) Például: „Ci pech duhano?" vagy „tu romanéch zanéch vuzéch, phrala", „zanéch vuzéch romanes", zanéc romanéch vuzés".) 5. A hány?, mennyi? kérdőszócska a kárpáti-cigányoknál: „kit'i", illetve „kitt'i?", — míg az oláh-cigányok nem „ci"-vel beszélő csoportjainál: „kati?", „katti?", „Kat'i?", „katt'i?", — az oláh-cigányok többi csoportjainál mindenütt: „sode?". A „lenni" segédige jelentőmód jelenideje a kárpáti-cigányoknál a következő: „sjom, sjal, hi sjam, sjan, hi". — Az oláhcigányok „ci"-vel beszélő „vlax" törzseinél: „som, san, si, sam, san, si", illetve „sím, son, si, sím, són; sí"; —a nem „ci"vel beszélő oláh-cigányok dialektusában: „hom, han, hi, ham, han, hi", (de hallottam „hom, hal..." alakot is Nyírmihálydi-i (Szabolcs-Szatmár megye) cigánytól, akinek törzsi hovatartozóságát — igen ekletikus dialektikusa miatt — képtelen vol64 Jiri Lipa szíves közlése. (Jiri Lipa, 1956-ban, néhány napot magyarországi cigányok körében töltött. — A törzsi megnevezésért, a törzsi beosztásért — kivéve Colara-cigányok — én vagyok felelős.)