Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

A 15 éven felüli foglalkozás nélküliek keresetforrásai: koldulás mindkét nemnél, ezenkívül jövendőmondás és kártyavetés — nőknél. Tollkereskedő és tollszedő az egész országban csupán 16 nő, a letelepedett cigányok közül. Prostituált — a mai Magyarországon megfelelő területen — mindössze: 27.

14 — 1893. január 31-én. Magyarország területén 138 070 cigányférfi és 136 870 cigánynő tartózkodott, összesen: 274 940 fő. (Ebből Erdélyre esett 105 034 fő.) III. Most következőleg részletesebben fogok szólni a Békés megyében jelenleg fellelhető cigány-csoportokról, az itt élő cigányok életéről. Oláh-cigányok. Magukat ,,vlax", „vlasiko-rom" (oláh-cigánynak) nevezik saját fajtájukbeli előtt.

15 „Mi vagyunk az igazi, valóságos cigányok" (caco-rom) — vallják magukról. Régi törzsi és nemzetségi rendszerüket, kaszt-jellegűnek felfogható alcsopprtjaik jellegzetességeit még meglehetősen jól ismerik. Anyanyelvük: cigány. Az elfelejtett, illetve nem levő (újabb jövevényű) szavak pótlására, nyelvüket magyar és román szavakkal egészítik ki. A törzsek között — aszerint, hogy mennyi idővel ezelőtt telepedtek le —- igen erős különbséget találunk mind gazdasági, mind kulturális szempontból. Különbség van azok között is, akik városokban (városok szélén), községekben (községek szélén) a lakossággal elvegyülten, vagy pedig nagyobb csoportban, viszonylagos elkülönültségben laknak. Ezenkívül, már a letelepedés pillanatában is, az egyes törzsek és nemzetségek — élet14 Elenyésző a titkos prostitúcióval foglalkozó cigánynők száma jelenleg is. A magyar-cigányok, román-cigányok között igen ritka, az oláh* cigányok között szinte kivétel számba megy. 15 Nem tévesztendő Össze a teknős-cigányokkal, ugyanis a Dunántúlon és hazánk északkeleti részeiben, a környező lakosság ezeket nevezi „oláh-cigányoknak", míg az én meghatározásom szerintieket: „kolompár"cigányoknak hívja.