Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Péter tetoválással akarta megoldani a cigánykérdést.

2 Porzsolt Kálmán publicista pedig a következőket írja a Pesti Hirlap 1907. augusztus 6-i számában: „Kultur állam az ilyen fajt a saját területéről kiirtja. Kiirtani! Igenis, ez az egyetlen mód". Még ifj. dr. Hermann Antal — a neves néprajzkutató fia — is így ismerteti egy 1913-ban tartott nyilvános előadásában a cigányokat: „A nomád cigányélet tele van miszticizmussal, romantikával, lopással, betöréssel, gyermekrablással, állatmérgezéssel, gyilkossággal, sőt kéj gyilkossággal is".

3 E szavak lehet hogy megborzongatták a hallgatóságot, de felmérhetetlen kárt okoztak a magyarok és a cigányok közötti viszony alakulásában, azonkívül — ezek a minden cigányt egybevevő rosszindulatú általánosítások, nem is felelnek meg a valóságnak. Végül, mindezek betetőzése volt a hitleri módszer, 50 ezer cigányt végeztek ki a náci gázkamrákban. Nem azt állítom, hogy a különböző országok által hozott rendeleteket, javaslatokat, törvényeket a szó legszorosabb értelmében hajtották végre, (hiszen akkor valóban, már egyetlen cigány sem élne a földön); mindig akadtak bátor és humánus emberek, akik menedéket nyújtottak az üldözötteknek. ötszáz évig űzték, kergették és gyilkolták a cigányokat, (és ki tudja, hogy előtte mióta) és mi lett az eredménye? Kineveltek egy rendkívül élelmes és agyafúrt emberfajtát, akit az életösztön az üldözések közepette, évszázadok óta csak arra tanít: hogyan tarthatom fenn családom és önmagam életét egyik napról a másikra, sőt egyik percről a másikra, ilyen körülmények között? És ebben van a cigányság tragédiája. Vegyük figyelembe az életösztön alaptörvényeit. Ha valakit üldöznek és nincs védekező fegyver a kezében, úgy csapdát igyekszik állítani, hogy az üldöző beleessen. És minél tovább tart az üldözés, annál ügyesebben és leleményesebben fogja ezt a csapdát megfabrikálni. Ha valaki munkát kér és sehol sem adnak, — lopásra kénysze- t rül, mert élni akar. Ha valakivel nem emberi módon beszélnek, ha tűrnie kell mások otromba tréfáit, gúnyolódásait, sőt — ezt természetesnek kell hogy vegye, így magától értetődik, hogy ellenséget fog látni 2 Barabás Péter: A cigányügy rendezése emberséges szigorral. 3 Ifj. dr. Herrmann Antal: A temesmegyei cigányok (Temesvár 1913).