Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

A Békés megyei cigányok — hasonlóképpen a más megyékben élő oláh-cigányokhoz — igen szeretnek és sokat és szívesen táncolják sajátos táncaikat.

32 Szakemberek több filmfelvételt készítettek az itt élő cigányok táncairól.

33 Ha a cigányok táncairól beszélünk, meg kell különböztetnünk a „botoló-táncokat"

34 és az úgynevezett „cigány-táncokat".

35 A botoló-táncok igazi hazája: Szabolcs-Szatmár megye. Békés megyében sajnos alig találkozunk vele. Mindenesetre szélesebbkörű és alaposabb kutatást kell ezirányban végeznünk. A Békés megyében élő oláh-cigányság némely törzse, illetve nemzetsége megőrizte régi szokásait, és még ma is aszerint él. Természetesen ezek az ősi szokások egyre inkább halványodnak, (Zsugorodnak, jelentőségükből vesztenek, megsemmisülnek. Erőssé, szinte ugrásszerűvé gyorsult e folyamat népi demokratikus államformánkban, — különösen a babonák terén. Ez a fejlődés iránya és rendje, és ez helyes is. A néprajzkutatónak is kötelessége harcolni a babonák ellen, viszont — más foglalkozású emberektől eltérően — neki összegyűjteni, lejegyezni, rendszerezni és kiértékelni is kötelessége. Ezzel gyarapítja a tudományt, de ismeretei folytán, felvilágosító munkája is hasznosabbá válik. A néprajztudomány szempontjából igen érdemes közelebbről is megvizsgálni a cigányok életét, ugyanis a cigányok szokásaiban, hitvilágában, nyelvében stb. számos tőlünk délre, délkeletre lakó nép (pl. perzsa, török, görög, bolgár, szerb, román stb.) szokásaira, hitvilágára, régi nyelvi sajátságaira vonatkozó adatot találunk, — nem is beszélve arról, hogy például egy — a magyar parasztság régi életével, szokásaival, babonáival, ősi mitológiai 32 A Békés megyei cigányok táncainak egyik kitűnő ismerője Manninger György. 33 Filmezett Békés megyében: Pesovár Ernő, 1955-ben. Békéscsabán: Maácz László és Kápolnai Imre, 1955-ben. Sarkadon: Manninger György és Maácz László, 1954-ben Orosházán: Maácz László, 1954-ben. Szarvason: Maácz László, 1955-ben. Szeghalmon: Maácz László, 1956-ban. Vésztőn: Náfrádi László, 1952-ben. Battonyán: Maácz László, 1954-ben. 34 Martin György (Népművelési Intézet) és Maácz László (Állami Népi Együttes) a botoló-táncok két kiváló szakértője nem ért egyet e táncfajta eredetének, illetve származásának kérdésében. Martin, ezt a „hajdú-táncokban" találja, míg Maácz, a cigány eredet mellett kardoskodik. 35 Jelentős, a cigányok táncaival kapcsolatos adat van dr. Morvay Péter birtokában (Néprajzi Múzeum) — és igen jól ismeri még e táncokat Éri Istvánné és Pesovár Ferenc is. s. 3* 35