Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Román-cigányok. Az Eleken és Méhkeréken lakó román-cigányok földműveléssel foglalkoznak, és ezzel foglalkoztak már a háború előtt is. Becsületes, szorgalmas munkások. Katonatiszt és festőművész is került ki közülük, és jónevű cigányzenekaruk is van. Anyanyelvük: román. Cigányul egy szót sem tudnak. Szokásaik, táncaik, dalaik, kevés kivételtől eltekintve — román szokások, román táncok, román dalok. A lányok és fiatal asszonyok festik magukat, melyre pl. az oláh-cigány nőknél képtelenség még gondolni is. Gyermekeik rendesen járnak iskolába. Vegyesházasság — cigány-román — előfordul. Teknővájó cigányok. Anyanyelvük: román és — ők sem tudnak cigányul. Magukat „beas"-nak, ,,bojas"-nak vagy ,,lingurar"-nak nevezik. A magyar-cigányság körébe tartozó zenészektől eltekintve, őket tekinthetjük a cigányság legbecsületesebb rétegének. Foglalkozásuk: teknő-, fatál-, fakanál készítés. À nyárfa drágulása, illetve megszerzésének nehézsége és a viszonylag olcsó bádogteknők térhódítása óta, számosan közülük „magyar-munkára'' kényszerültek. Ösi kultúrájuk a román kultúrkörhöz kapcsolódik. Egyes külföldi kutatók szerint, cigány származásuk erősen vitatható.

49 ők magukat cigányoknak tartják.

50 (A teknős-cigányokra is jellemző — de sajnos, a másfajta cigányok egy igen tekintélyes száma sem kivétel ez alól — a szeszesitalok mértéktelen fogyasztása. Képesek minden pénzüket, például egész havi keresetüket egy este elinni. — Ilyenkor fűnek-fának fizetnek, és nem gondolnak a holnappal. Sajnos, egyes lelkiismeretlen emberek visszaélnek a cigányok — mindenkit egy pohár borral megtisztelő —• vendégszeretetével, minek következtében ezek a cigányok családjukkal együtt, igen nagy nyomorba kerü'nek). 49 Pl. Block Martin: Die Zigeuner (Leipzig, 1936). 50 Jelen tanulmány szerzőjének véleménye szerint: cigányszármazásúak.