Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Macska, nyúl, — elől keresztbefutva — igen rossz, szerencsétlen előjel stb. Űjholdkor meg kel perdülni, közben állandóan köpködni és a pénztárcában (vagy zsebben) rázni a pénzt. — Aki így tesz, annak sok pénze lesz. Aki az évben először hall pacsirtát, vagy először lát fecskét, gólyát, annak a madarak felé kell köpdösni. — Szerencséje lesz. Hogy szerencsés legyen a ház és a benne lakó, pünkösd éjjelén (ilyenkor szoktak járni a rossz szellemek) bodzagallyakat kell szedni, és az ablakokba kell rakni. (Szoktak mások ablakába is ilyet tenni.)

41 Ez véd a „rosszak" ellen is, sőt, ha vihar van, villámlik, kis darabot el kell belőle égetni és tüstént megszűnik a vihar. A fehér szín: jó, szerencsét jelent különösen a fehér kutya, akár ébren, akár álomban látva. A fehér galamb is szerencsét jelent. A kecske: nem szerencsés állat, ugyanígy a csúszó-mászók sem, különösen a béka stb. Kedden, pénteken nem szabad mosni. Kedden, pénteken este nem szabad fésülködni. Este sohasem szabad seperni. A házból kifelé nem szabad szemetet seperni — csak a szoba közepe felé és ott felszedni — mert kiseperné az ember a szerencsét stb. Álomban : Tollas liba: bosszúság. Három liba: törvény elé kerülni. Tojás, zsír: veszekedés. Méh, sár: betegség. Lóhere, dohány: szerencse. Pénztrkapni: pletyka. Gyerekkel álmodni: szégyen. Füst, édestészta: keresűség. Só: nem jó (nehéz lélek). Disznó: halál. Szőlő, szilva: könny. Toll, kép: szerencse. Ló, fürdés, széklet: nem jó. Pénz: könny. 41 Egyes vidékeken, pl.: Jászságban, orgonagallyakat szoktak tenni.