Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)
alakjaival foglalkozó — néprajzkutató számára szinte felmérhetetlen előnyt jelent, ha ismeri a cigányok anyagát is, mivel ők, a parasztság körében már régen nem otthonos, elfelejtett szokásokat, babonákat — konzerváltak. Most következőleg bemutatok, egyes törzsek, illetve nemzetségek körében még fellelhető néhány szokást és megemlítem babonáikat is. 36 A születéssel kezdem: 3 ' Ha valakinek terhessége alatt sokat ég a gyomra, akkor egészen biztos, hogy a csecsemő hosszú hajjal fog születni. ' Torzszülöttek azért születnek, mert az anya terhessége alatt „megcsodált" valami torzát, rútat. — Ha ilyet lát valaki, ilyenkor a balkéz hüvelykujját kell a szoknya korcába hátul bedugni. Ez véd a „rontás" ellen. Mikor az asszony szül, függönnyel (lepedővel) teljesen körülkerítik az ágyát, és a szülés után hat hétig nem hagyhatja el a szobát. (Még a W. C-re sem mehet ki.) — Ez idő alatt férjén kívül más férfi nem láthatja. Asszonyok látogathatják, — de ha közülük bárki is menstruálna a látogatás idejében, ezt az anyának be kell jelenteni. Ilyenkor a látogató vizet vesz a kezébe és háromszor — felülről lefelé — megmossa a csecsemő arcát, aztán alsószoknyája belső részébe megtörli. Ha nem így cselekedne, a csecsemő hamarosan tele lenne kiütésekkel. („Olyan elvetemült, rosszakaró is akad, aki irigységből nem jelenti be, — különösen, ha szép a csecsemő.") A kiütésekhez nem szabad hozzányúlni, hanem hagyni kell, hogy magától elmúljon, mert ha siettetnénk a gyógyulást, a csecsemő szemének árthatunk vele és — még meg is vakulhat. A csecsemőnek — keresztelés előtt — nem szabad a nevét kiejteni. Ha szoptatós asszony látogat meg szoptatós asszonyt, akkor a látogató egy-két csepp tejet az ágyra fej, hogy el ne vigye a másik tejének a „hasznát". 36 Nem néprajzi szakfolyóiratról lévén szó, óvakodtam a törzsek, illetve nemzetségek megnevezésétől. Az adatközlőket sem említem. Igyekeztem tartózkodni az általánosítástól, mert számtalanszor előfordul, hogy ugyanazon nemzetség egyik-másik családja — pl. szomszédjától eltérően — már nem tartja ezt vagy amazt a szokást. A babonákkal kapcsolatban is ugyanez a helyzet. 37 Lásd bővebben Erdős Kamill: Terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás a magyarországi cigányoknál. (Néprajzi Közlemények II. évf. 3—4. szám, Budapest, 1957.)
