Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

dekes, hogy míg Békés megyében a szélesszoknyát „csúnyának" tartják és viselőjét majdnem hogy lenézik, addig pl. a Dunántúlon, az oláh-cigányasszonyok többsége ezt a tarka szoknyát hordja és elegáns, városias ruhába öltözött férje mellett, így megy például Pécs utcáján. (A kalocsai — az oláh-cigányok szerint az úgynevezett legmagasabb kasztba tartozó •— Lovarasszonyok is szélesszoknyát hordanak.) Tehát, a viselet vidékenként és tájanként is változik. Az asszonyok kötelesek fejkendőt hordani, mivel a férfiaknak nem szabad hajadonfővel látnia őket. Fésülködni is — a kendő szárnyait felhajtva — alatta fésülködhetnek. Azonban ennek betartásának szigorúsága és más — például a nőket alacsonyabb rendűnek tartó — szokások,

22 enyhültek és manapság, csupán a legutoljára letelepedett, egyes nemzetségek tartják. A férfiak öltözetét vizsgálva — rendességétől eltekintve — nem sok jellegzetességet figyelhetünk meg, kivéve talán a kalapok színét. A Masar, Bugar, Curar törzsbeli cigányok a sárga és zöld színű kalapokat kultiválják, míg a többiek inkább a szürkét. Táplálkozásuk nem sokban különbözik a környező lakosságtól, legfeljebb az étkezés rendje és az ételek minősége szempontjából. „Nemzeti" eledelük a káposzta és a bokol'i.

23 Sokan közülük megeszik a sündisznót (sőt igen szeretik) és a beteg és elhullott állatokat.

2

'' A sündisznó elkészítési módja a következő: kiszedni a belső részét, aztán nyársra húzva tűzbe tartani. Mikor megpörkölődött le kell kaparni a tüskéit, aztán a húst darabokra vágva, megfőzni pörköltnek. — Még a csontjait is meg lehet enni. (De a húsa csak ősszel jó.) És most — a Békés megyei oláh-cigányok gazdasági életével összefüggő kérdések után — nézzük meg kulturális életüket. 22 Pl. a cigánynő nem ülhet közös asztalnál a férfiakkal; az utcán mögötte megy; ha főzésnél véletlenül megérinti szoknyájával a főzőedényt, úgy az ételt ki kell önteni, mert tisztátalanná vált stb. 23 Parázsban sült, lapos kenyér. 24 Ez ellen a „vád" ellen a cigányok szeretnek tiltakozni, lealázónak érzik. — De nézzük meg mi áll Veres Péter 1958-ban kiadott, Falusi Krónika c. könyvének 72. oldalán: „ ... ha pedig kényszervágás nem volt, akkor megették a dögöt is. Ez nem csupán cigány dolog. A pásztorok és cselédeki s megették, ha csak megehető volt." Én sem általánosítok, egyre kevesebb azok száma, akik még megeszik. A nyomor vitte rá a cigányokat és a szegénysorsú magyarokat a döghúsevésre — a múltban. Ez meg fog szűnni. — (Erdős Kamill megjegyzése.)