Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

A Békés megyei vándor-cigányok birtokában 25 kocsi, 23 sátor és 31 ló volt. — A mai Magyarországnak megfelelő területen, a legtöbb cigánykaravánt Baranya megyében találták és ezeknek számát tekintetbe véve Szabolcs-Szatmár, Borsod, PestPilis-Solt és Zala megye előzte meg még Békés megyét. (Baranya megyében 54 kocsi, 55 sátor, és 97 ló volt a cigányok birtokában. Mint érdekességet említem meg, hogy pl.: Krassó-Szörény vármegyében 348 kocsijuk, 337 sátruk és 569 lovuk volt.) Kevés földterületük is van. A megyében összesen kb. 20 kat. h. Ebből a gyomai járásban kb.: 9, a békésiben: 5, a békéscsabaiban: 4 és a szarvasiban: 2 kat. hold. — Haszonbérlet föld nem volt. (Összehasonlításképpen megemlítem, hogy a cigányok által bérelt föld területe Nagy-Küküllő megyében kb. annyit tett ki, mint akkoriban a mai Magyarországnak megfelelő területen élő cigányok összes földbérlete. — Temes megyében meg éppen ennek a duplája. A cigányok bérelte föld Erdélyben majdnem kétszerese volt annak, mint amit a mai Magyarországnak megfelelő földterületen béreltek.) A könnyebbség kedvéért a továbbiakban I.-el fogom jelölni: az állandóan letelepedett cigányokat; II-vel: a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodókat és III-mal: a vándor-cigányokat. És most vizsgáljuk meg a — Békés megye területén 1893. január 31-én tartózkodó — cigányok lakviszonyait és foglalkozását. Lakásviszonyok Házban lakott Putriban, illetve kunyhóban Sátorban Foglalkozás Értelmiségi Értelmiségi szolga Üstkészítő és üstfoltozó Bádogos Cipész Dögnyúzó és gyepmester Fakanál csináló i Favágó Fúrókészítő I. II. III. 1396 61 16 843 16 11 4 35 128 I. II. III. férfi, nő, férfi, nő, férfi nő, 1 1 1 17 2 2 7 2 1 1 9 3