Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Tehát, csoportos munkábaállításnál (pl.: állami gazdaságban, •vagy más munkahelyen) nézzük el sajátos életszokásaikat, ha az nem érinti különösebben a munkafegyelmet. A cigányságnak adjuk meg a megbecsülést, ami kijár minden embertársunknak. Ne tegezzé le senki válogatás nélkül a cigányokat! Szokásban van, akár öreg, akár fiatal, akár asszony, akár férfi — de ha cigány, letegezik. A cigányokról alkotott általános felfogás alól van kivétel is. Ez a kivétel: a zenész cigányok társadalma. Ők életmódjukban, öltözködésükben, s egész magatartásukban, szinte már kiváltak a cigányság egészéből. Ugyanúgy kiváltak, mint például a cigányság más csoportjaiból kiemelkedett értelmiségiek. Meg kell mondanunk, hogy ezeknek a kiemelkedett egyéneknek a többsége a későbbiek folyamán, sajnos minden kapcsolatot megszakít a cigánytelepen maradt társaival. Ezen változtatni kell, mert ezek a tanult egyének igen sokat tehetnek a cigányok egészéért. 1957-ben, a párt és a kormány létrehozta — a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának kebelén belül — a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét* A szövetség célja az, hogy a cigányok — az alkotmány szellemében — hazánk egyenrangú és fontosságú dolgozó állampolgáraivá válhassanak. A szövetség céljai közt szerepel a cigánygyerekek kivétel nélküli iskoláztatása, megfelelő munkaalkalom és kulturált lakásviszonyok teremtése, illetve létrehozása — és nem utolsósorban a velük szembeni begyöpösödött előítélet megszüntetése. A Békés megyében élő cigányok igen jelentős hányadának elődei Románia felől érkeztek hazánkba, illetve hozzánk érkeztük előtt — több, kevesebb időt — románok lakta területen töltöttek. Bizonyítja ezt egyes cigány-csoportok román anyanyelvén kívül még az is, hogy a cigány-anyanyelvű cigányok beszéde igen sok román szót tartalmaz, és nem csupán román nemzetiségű vidéken, hanem máshol is. A megye területén kb. 6 500*cigány él, s a többi megyéhez viszonyítva — cigány népsűrűség szempontjából — a 12. helyen áll. (Magyarországon kb 200*ezer cigány él, legtöbb Nógrád megyében, a legkevesebb Győr-Sopron megyében). Az 1893. január 31-én végrehajtott cigány-összeírás eredménye szerint Békés megyében kb. 3 000 cigány tartózkodott, ebII.