Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

röpke rendeletekkel, rövid ideig, vagy szeszélyből, mint pl. József főherceg telepítései — huzamosabb ideig? A cigányság viselkedését, gondolkodás módját — egy ideig még — őseinek társadalmi létében kell vizsgálnunk. Félreértés ne essék. Nem kivételezést, enyhébb elbírálást értek ez alatt, de meg kell szűnni annak a lehetetlen állapotnak, hogy a pl. már 500 év óta hazánkban lakó cigány is igyekszik letagadni cigány származását — új környezetben — még akkor is, ha történetesen úgy néz ki, mint egy néger. A környező lakosság nagyobb segítsége kell. Jól tudom, hogy ez cseppet sem könnyű feladat. Mindjárt itt van mint probléma, a cigányságnak a környező lakosságtól oly annyira eltérő gondolkodás módja. Ez a gondolkodás mód — mely a társadalomból való kirekesztettségének folyománya — azt jelenti, hogy képzettársításai elütnek a környezet által megszokottól. Mondhatnám úgy is, hogy a primitív népek bizonyos fejlődési szakaszára jellemzően, átmenet a praelogikus és a logikus gondolkodás között. Tehát — kérdéseinkre adott válaszai nem mindig köntörfalazások, csűrés-csavarások, „mellébeszélések", hanem asszociációs törvényszerűségek. Persze ez a kérdés nem is olyan egyszerű, különösen rendőri szemmel nézve. — Szeretnék szólni pár szót a lopásaikról is. A cigányok felfogása szerint a lopás: nem bűn, hanem istentől eredő joga minden cigánynak. így hallotta ezt apjától-anyjától, azok is a szüleiktől és így tovább. Arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy a cigány nomád nép, s hazánkba is mint ilyen érkezett. A nomád népekre pedig jellemző az idegen javak eltulajdonítása. Gondoljunk csak arra, milyen drákói rendszabályokat kellett hozni István királynak a nomád magyarok lopásainak megfékezésére. És a későbbiek folyamán, a kunoknál ugyanez volt a helyzet. A cigányságnak jelentős hányada még e század elején is karavánokban járt Magyarországon; külföldön pedig jelenleg is nomadizál. Évszázados, sőt évezredes életmódot nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, illetve megszüntetni. Ehhez hosszú, szívós, kitartó, felvilágosító munkára van szükség. — Magyarországon több fajta cigány él. Az elkülönült csoportok között sok esetben oly nagymérvű az eltérés, hogy egymás beszédét nem értik, de szinte kaszt-jellegűnek mondható — sokszor igen erős — eltérés mutatkozik közöttük más szempontokból is, pl.: nem házasodnak össze, nem isznak közös pohárból, nem laknak egy fedél alatt stb.