Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

VI. A természet törvényszerűségeiről alkotott ismeretek

megyékben, Bánfalván, Körösön, Vezsenyben, Tiszaugon, ahol nyomoznak is tettei után.(22/159) Sajnos iratanyagának nagyobb része elpusztult s így csak töredékes emlékek maradtak róla. Harmadik táltosként emlegetett személy a jól ismert Csuha Ferenc, akiről a vésztői jegyzőkönyvek is megemlékeznek. 1788-ban egy tanúvallomás beszél tetteiről. Híre-neve elsősorban mint kincslelőé jelentős, de egyik tanú hallotta Csuba szájából, hogy „ő táltos, el kell neki a hagyott órára menni." Dömény uram a táltosok feje, ő is alája tartozik, öt féle kötelességük van: orvoslás, pénznézés, prédikálás, koldulás és gazdálkodás. Ő a pénznézők közül való, s amit Dömény uram parancsol neki, azt kell tennie. Minden esztendőben Szent György és Szent Mihály napján összegyűlnek, s aki dolgát el nem látta azt szigorúan megbüntetik. Egyik tanútól harmadnapra jó vacsorát rendelt, 6 féle ételt, mert Dömény úrral eljön. Ne törődjön vele mibe kerül, kitellik abból, amit ő majd neki mutat.(14/110—11) Mint a többi táltosnak mondott esetében, személyéhez kapcsolódóan is különféle elemek keveredtek. Alakjához Szűcs Sándor írásai szerint a népi képzelet később is igen változatos történeteket kapcsolt.