Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

III. A termelés és felhasználás organizációja - 1. Település

földeket, s művelhettek földet. A szállásföldek nemcsak egy tagban levő nagyobb egységet, hanem apáról fiúra szálló birtokot is jelentettek. Az öröklés csak a szokásjog alapján történt, de különlegesebb oknak kellett fennforognia, hogy a földesúr megvétózza. A szállásföldek eladása is szokásban volt, (8/23) A szállásföldek rendszere jelentette a tanyák kiindulási alapját. Ennek a földnek csak egy részét szántották fel, másik részét kaszálták, vagy parlagnak, ugarnak hagyták. Az 1720-as években jegyzik fel Gyuláról, hogy Györkeihely nevű pusztán az emelkedettebb helyek földművelésre alkalmasak „azért a közelebbi időben körülbelül 6 gyulai lakos szalmát szokott oda hordani barmaik kiteleltetésére".(BRMTÉ. X. 36) Legtöbbször a szállásföldek egy részére hordják az itt vagy másutt termett szénát és szalmát s ezen teleltetik ki a jószágot. Ez a tanya ősformája s a következő lépés folyamán épül ide istálló, majd később lakóépület is. Ez a szisztéma már a század első évtizedeiben feltűnik, mint ahogy a XVII. században is találkozunk vele. 1724-ben a megye panaszkodik, hogy szöknek a lakosok. Azon ürügy alatt, hogy a pusztára mennek szántani, vetni, felpakolják kocsira családjukat, bútoraikat s elszöknek. (11/108) 1731-ben Köröstarcsáról jegyzik fel, hogy Edeleshalom mellett egyesek istállókat tartanak és ott laknak. (BRMTÉ. X. 40.) 1738-ban a szállásokon lappangó gyanús emberek miatt pusztai vizitációt rendelnek el.(14/99) 1740-ben Békésen Végh István szállásáról szökik meg egy katona. (14 '107) A szállásokon néha van kerítés, garádgya is. (16/490) Természetesen nem minden szállásföldön laktak, sőt többségükön telelő hely sem volt. A század második felében azonban már jelentősen megnőtt az ilyen módon is hasznosított szállások száma és kifejezetten tanyarendszerről beszélhetünk. Itt is felbukkannak a szokásos panaszok, a szálláslakók kivonják magukat a közterhek alól. (14/94) A II. József féle I. katonai felvétel lapjai jó áttekintést nyújtanak a századvégi állapotról. Kiterjedt, s viszonylag sűrű tanyahálózattal találkozunk a Kondorosi csárda s Gyoma közé eső mezőségen. Az itteni tanyák Mezőberényhez. Békéshez és Békéscsabához tartoztak.