Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

járták. A szitás is vásárra járó ember és a pakolásnak különös mestere volt. A bádogossal és a kalapossal társult. Mind a három mesternek súlyra nézve könnyű anyagja volt. A kalapos ládákba pakolta a kalapjait. Vásározás alkalmával a kocsira a kalapos pakolt először. Ládáját behelyezte a kocsi hátsó részébe. A láda tetejére pakolt föl a bádogos, aki a portékái nagy részét a nagy fazekakba és a zsíros bödönökbe rakta be. Ezeket ponyvával letakarva a ládán vitték. A harmadik társ, a szitás pakolt utoljára, igen különös módon. Csináltatott egy magas saroglyát, amely alól beilleszkedett a kocsi saroglyájának a helyére, a saroglya oldala pedig felfelé szélesedett olyan szélesre, mint a milyen volt a kalaposláda felső része. A szitásmester portékáját rudakba (stangli) kötve, elejét felhelyezte a kalaposládán levő bödönre, a stangli hátsó részét ráillesztette a magasított saroglya tetejére, két stangli volt alól, a harmadikat a kettő között helyezte el. Ezeket aztán jól lekötözték és így mentek a különböző sárréti vásárokra. A kocsi derekában volt két ülés, hátul a két mester, elöl pedig a harmadik mester és a kocsis részére. Az ülések alá helyezték el a ponyvákat, a kalapácsot, harapófogót stb. Az oldalakra kötötték a sátorrudakat, gyékényponyvákat. Hátul a láda és a magas saroglya közé tette a fuvaros ember a beporciózott szénát vagy más lóeleséget. Ennek a három mesternek a pakolását messziről fel lehetett ismerni, mert egész nagy rakományt mutatott, de súlyában kevés volt. Könnyű volt a kalapos portéka, a bádogos bödönje, fazékja és a szitás nagy rakománya sem volt súlyos. Itt jegyzem meg azt, hogy Harmati Sándor, Sinka Józseftől tanulta a mesterséget. Sinka József pedig Gyuláról, Lehmann Sebestyéntől (ő valami ősi habán ivadék) és ennek a gyulai mesternek a szitaszövőszéke került Békésre. Most már több mint 150 éve van üzemben és ezen az ősrégi szitszövőszéken végzi Harmati Sándor szitásmester szita-rosta-szövéseit ma is. Békés vidéke régebben szőlőtermő hely volt. A 80-as,. 90-es években még Békésen volt Széchényikert, Décserikert, Kamutkert, Malomasszonykert, Nagykert, Sikkonkert, Jégvermikert és tanyai részek, ahol szőlők voltak. így szükség volt olyan mesteremberre, aki ezekhez készítette a hordókat. A műhelyet 8L