Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

pengőt ki kell fizetni, ki is fizették a csendőrség jelenlétében, majd a sátor kiürült. Az erőművész produkciója továbbra is folytatódott, de már nem akadt olyan, aki le tudta volna teríteni az erőművészt. A múlt század végén, 97—98 körül, a békési vásár egyik érdekessége volt egy új gép. Egy asztalra volt felállítva és húsdaráló szerkezethez hasonló doboz volt. A doboz 2 oldalán 2 db kb. egy méter hosszúságú gumi nyúlt ki, a két kisebb ágon pedig egy-egy fekete pontból szopóka forma szerkezet volt bekapcsolva. Egyszerre két ember állhatott oda az asztal mellé és 20 fillérért hallgatózhatott gramafonos masina mellett. Be kellett dugni a fülbe és két kézzel kellett rányomni és ott tartani, amíg a doboz tetején egy lemez forgott. Az ember vigyázott a masinára, az asszony pedig a két hallgatóra és nem volt szabad senkinek sem közel menni az asztalhoz. A lemez forgott a masinán és a hallgatók szép éneket hallottak, amely ismerős is volt a hallgatók előtt, öt percig tartott ez a hallgatás. Meggyőződtek arról, hogy a beszéd is érthető volt a nóta is, amit a beszélőgép mondott. Nem láttunk semmit, csak a házaspárt. Azt láttuk csak, hogyha a masinán, a lemez nem forgott, nem lehetett hallani semmit. Ezt a gramafonos beszédet sokan meghallgatták és hírét vitték a vásárba, mint újdonságnak. Az egyik csodálkozott felette, a másik pedig el se hitte. Iskoláskorom kedves emléke közé tartozik a planétásmadár jövendőmondás. Egy kis asztalt álltunk körül sokan a vásár egyik sarokban, ahol azt hangoztatták, hogy a madár elmondja a jövendőt mindenkiről. Sokáig kellett ácsorogni, mire mi gyerekek odaérhetünk közel az asztalhoz, amelyen a madárkalitka volt és egy kis láda. A madár nem a kalitkában volt, hanem a kalitka tetején állt és a lábára óralánc volt kötve, a kalitkához, ezzel erősítették. Sokunknak tetszett a madár a szép tolla és a „tudománya" miatt. Vártuk is, miként mondja a jövendőt. Az asztalon pedig volt egy fadoboz, amelyben 3 különböző színű papír volt összeragasztva és elrekesztve. Egyszer aztán kért valaki egy planétát. Lefizette a garast. (1 garas = 4 krajcár) Akkor a plánétásné felemelte a kis ládát és mondja: Na jósolj jövendőt ennek a fiatalembernek, de jót mondjál! A madár TI