Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

resi kenyerét. Meg kell hunyászkodnia az uradalom emberei t löít, akik még az urasági út használatát is tiltják. Kimer Bertalan gyermekkorát Békésen töltötte. Nap, mint nap benne élt a leírt környezetben. Mégis kívülről nézi, ezért tárgyilagosak a paraszti életre vonatkozó adatai. Iparos szü-. lök gyermeke. Számára egészen más normák voltak kötelezők. Békésen akkoriban sok iparos élt. Még bírták a versenyt a gyáriparral. A hagyc monyokba rögződött paraszt inkább tőlük vásárolt, mint a gyár termékeit áruló kereskedőtől. Az iparosok életmódja merőben különbözött a parasztokétól. Nagyrészt idegenek voltak és polgárok. Teázni, kávézni jártak egymáshoz, urazták egymást. Az iparoséletnek is sok érdekessége tárul fel előttünk. Nehéz vásározó utazások a sáros országutakon, éjszakai sátorvéréseknek, mesterlegények vándorlásának bemutatása egy-egy érdekes oldala ennek a könyvnek. Ne várjunk rendszeres leírást vagy szépirodalmi stílust az írótól. Kalandozzunk együtt vele a vásárban, és vegyünk észre mindent az élmény újszerűségével. Megismerjük Dél-Tisztántúl egyik nagymúltil községének néprajzát. Békés igazán megérdemli ezt az érdeklődést. Kósa László