Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

darabját, de drágálja és ócsárolja is. — Hát mennyiért nem drága? — kérdezi a kereskedő. — Ne vedd meg... olyan sokért! mondják a lányok. Hát, nem is veszem meg! Ne is adj ilyen sokat ilyen maradék áruért! — Közben aztán, mivel mind a három lány ócsárolja a portékát, a restlis olcsóbb árat mond, s így az első leány már meg is vette kedvelt darabját! Ilyen ügyes fogásokkal, mind a három leány más színű, de divatos ruhát (

vásárol. Egymás kisegítésével és az alkudozásban való ügyeskedésükkel, hamisságukkal. De azért a restlis sem járt rosszul. Az iparosok egymás mellett sorban árultak. Egy-egy fajta iparosból 30—40 is volt egy sorban. Ha egy sorban nem fértek, akkor a sátrak megett húzódó fuvaros szekereket kiutasították az ún. kocsiállásba, helyükre verte fel sátrát a másik sor iparos. Békésen az emlékezés idejében, öt kalaposmester volt. Kurusta Pál, Kendrella János, Kulcsár István, Király Ferenc és édesapám Kirner Adalbert. A helybeli kalaposok mellett jöttek a vidékiek. Édesapám szomszédja volt a csabai kalaposmester; Klinkhammer István. A gyulai kalapos: Szála Lajos, majd egy Szarka nevű szarvasi. Mezőtúrról itt volt Bojki bácsi. Ezeket a kalaposokat, mint gyermek én is ismertem, de a messzebbről jövőket már nem. Jöttek Gyomáról, Endrődről, Kisújszállásról, vagy más irányból, Nagyszalontáról, Aradról is. A kalaposokat és csizmadiákat a vásári vevők, minden más árusnál közelebb érezték magukhoz. A gyulai Szála Lajoshoz sokan eljöttek még tanácskérésre is a kalap vásárlás ürügye alatt. Szála Lajos kalapos volt, de jó gazdálkodó is egyszemélyben. A vásárra a saját kocsijával járt. Sok vevő azt is tudta a gyulai kalaposmesterről, hogy bíró is. Édesapámtól is megkérdezték olykor, hogy maga az a kalapos, aki bíró is. Az ilyen embert aztán édesapám mindig utasította Szála Lajoshoz. A kalaposoknak egyik-másik vásárra járásukban, helyi vagy vidéki viszonylatban, más- és másféleképpen kellett elkészülniök. Ha egy kalapos meg akarta tartani vidéki vevőit, akkor annak a vidéknek ízlése, szokása szerint kellett dolgoznia is. De magában Békésen is többféle kalapviselet volt elterjedve. Még a foglalkozás szerint is, csoportonként is, különböző for-