Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

van 4—6 db szarvasmarha. Nem fejesre, hanem nevelésre. Később törzskönyvezték állataikat. Kiváló tenyésztők lettek. Némelyik már régebben jegyezte tehenei tulajdonságait. Mások csodálkoztak, mikor egy darabért megkapták 2—3 darab tehénnek az árát is. Vagy többet is. Emlékezésül ide írom a Bérezi családot, köztük a szivaros Berczit. . . A selejtezett lovakat a vásárban külön terelték. Itt voltak a kiöregedett lovak, siket, vak, sánta, rugós, harapós, takonykóros, kehes, megszakajtott, fogatlan lovak. Voltak szegény vagy nagyon szegény emberek, akik az ilyen lovakkal is megelégedtek. Inkább gyalogosan jártak mellette. A vásáros állatkomédiások is az ilyeneket keresték, vettek belőlük, tigris, oroszlán etetésére. A cigányok, lócsiszárok is válogattak ezekből. Némelyiket még ugyanazon a vásáron eladták. Belőlük válogatták ki a magoknak megfelelő vagy nem sok bajjal kijavítható, kigyógyítható lovakat. A szemrevalóbbakat, jobb állásúakat megszerezték és tűrhető állapotba hozták. Letakarították, lekefélték. Ráadták a kipucolt szerszámot és kis cigányos kocsijukat is lemosva készültek a vásárra. Három cigány így készülődik. Elmennek valahová a határba. Elővesznek egy hoszszúnyakú üveget, amibe erős szeszesital van. Egyikük fogja a kötőféket, szorosra, rövidre. Másik a ló száját nyitja szét valami fakanál félével és a nyakát,. fejét hátra húzza, magasra emeli. A harmadik, a hosszúnyakú üveget mélyen a ló torkába nyomva, tartalmát a ló szájába beönti. Hamar befogják a rendbe hozott kocsiba, felülnek mind a hárman. Néhány körbe való kocsikázás után, behajtanak a vásár közepére. Ekkorra már szinte megfiatalodva vágtatva a vásárba. Mozgékony, könnyű járású, szemrevaló lett. A városban az egyik cigány figyeli a vevőket. Ki? Hol? Mire mennyi pénzzel alkuszik. Szól társának, aki lassan oda irányítja a vevőt, a harmadik, a kocsiba ülő főcsiszárhoz. Mikor az odairányított vevő a preparált ló körül van „csak menjen kend tovább, az ilyen ló nem ilyen embernek való", mondja neki. Közben csak jártatja a jóállású, felhevített lovat, amelyet tényleg nem akar állni sem. Tüzes, indulatos. Az első cigány biztatja a vevőt, csak szóljon ígérjen. Mit akar adni? Végül megpróbálják. Na üljön