Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
Füzesgyarmatról két szekér, bent a vásártéren elválnak egymástól. Egyik északnak fordul, a másik pedig dél felé. Mindenik megy a maga módja szerint és odaérkezik mindegyik, ahová le kell ütni sátorfáját. Pl. a szappanos és a késes lehetnek jóbarátok a szabómesterrel és jöhettek fél napon át együtt a kocsi jókkal, de itt a vásártéren, mintha megharagudtak volna egymásra, mert egyik északra fordítja a lovát, másik pedig délre. Az utcákon, az útvonalon szekerek zörögtek mind a négy égtáj felől. A cédulaházak és a benne szolgáló hivatalos személyek, az őrség, a nagybotú szűrös emberek, az éjjeli őrök minden percben, sőt minden pillanatban figyeltek. Irányították a gyalogost, de főképpen a szekereken érkező álmos iparosokat. Pénztáros, ellenőr, községi megbízott, esküdt urak voltak a tizedbeli szolgálatban a legfőbb irányítók. Az éjjeli cédulaházi teendőkben a kocsikat figyelő szintén nagybotú két civil strázsa, állandóan imbolygott, hogy valami rendetlenség, engedetlenség ne üsse fel a fejét semerre sem. Különösen a mellékutakon való belopózásokra figyeltek. Kettőzött éberséggel. Ha most valaki hajnalra kelve, napfeljött előtt, kinéz a vásártérre, olyan személy, aki későn, fél éjszakában hagyta ott a vásárteret, csak elképed. Csak bámul, egyre csak csodálkozik, hogy honnan jöttek ezek és mikor építették fel azt a rengeteg sátorházat, erre a hajnali időre? A békési vásárban már régóta fennálló rend szerint kellett a vásározóknak elhelyezkedni. Mégis előfordult kihágás. Reggel meglátszott a tévedés. Kijött egy helybeli szűrszabó a vásárba. Építeni akarta sátorát, látja, hogy helyét elfoglalták. Éjjel jött valaki, egy fiatal szűrszabó, vidékről, aki talán először volt a békési vásárban. Serényen felkereste a szűrszabó mesterek helyét. Az éjjeli őrök mutatták meg neki. Mikor megtudta, hogy hol van a szűrszabó sor, felépítette sátrát, ahol üres helyett talált, az első helyre. Talán jóhiszeműleg úgy, ahogy más helyen látta is. Reggel korán kijött a vásári hely tulajdonosa, az öreg szűrszabó mester. Látja, hogy a helye nincs meg. A fiatal mester erősködött, nem akarta a helyet átadni. A vidékiek egy pártban álltak szemben a helybeliekkel. Mindkét csapat a magáét mondta és nagy zavar ke-