Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok

gadta a megye javaslatát arra vonatkozólag, hogy a kondorost pusztán csendőrlaktanya építtessék, máris a terv és a költségvetés elkészítését és az építkezés mielőbbi megkezdését sürgette."

7 Hogy azonban sem a csendőrlaktanya, sem maguk a csendőrök nem nagy elrettentő erővel rendelkeztek a nép s a betyárok előtt, mutatja egy néhány nap múlva történt jellemző eset is: Kajdacsy Antal üldözésvezető biztos február 17-én arról jelentett, hogy a nép között híre járt, miszerint Királyságon (ma: Eperjes, Csongrád m.) 4 csendőr nem mert ugyanannyi lovasbetyárt megtámadni, hanem tőlük néhányszáz méterre elvonulni engedték a szegénylegényeket. Ezt a hírt „esmérvén a népnek minden néven nevezendő csendőrség elleni rossz akaratát", Kajdacsy rágalomnak tartotta, de hogy mégis igaz volt, saját intézkedései mutatják. A pesti országút (Pest— Szolnok—Szarvas—Orosháza—Komlós—Battonya—Arad— Nagyszeben) és más közlekedővonalak biztosítására kérte, hogy Szarvason 20, Apácán 15, Orosházán 15, Komlóson 15, Battonyán 10 és Makón 15 katona állomásozzék."

8 A nagyváradi kerületi főnök februárban rendkívül elégedetlen volt a betyárüldözés eredménytelensége miatt és BékésCsanád megye hivatalnokait lazasággal, nemtörődömséggel vádolva, 14 napon belül határozott intézkedést kért tőlük."" Március elején a szegedi járásban és Makó környékén próbálták „befogni" Szilágyi Jancsit és társait. „A gonoszság kárhozatos örvényébe merült egyének" a „a hajtásba" beleestek ugyan, de a vásárhelyi csendbiztosok lanyhasága (vagy talán megvesztegethetősége) folytán elmenekültek. A makói tanyákon megint nyomukba értek, de orgazdáik segítségével ismét sikerült „elillanniuk"."

10 Április végén (1851) rabolták ki először Domsits Antal horgosi plébánost. A papnak a megyei főnökhöz írott kérelme a betyárokkal szembeni védtelenségről panaszkodott, majd azzal a váratlan kéréssel állt elő: a megyefőnök járjon közbe, 97. Gyulai Állami Levéltár, főnöki iratok, BCSI. 1213/1851. (A csendőrlaktanya a következő évben fel is épült, ma a kondorosi tanácsháza van benne, átalakítások történtek rajta 1852 óta.) 98. Uott. 1296/1851. 99. Uott. 1556/1851. 100. Uott. 1987 1851. és Szentesi Ali. Levéltár főnöki iratok, 1661/1851.