Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok

A már említett Szilágyi-féle nagylétszámú társaság bandái tovább folytatták működésüket. A nagylaki határból, Bolkis Péter bárótól köttettek el néhány lovat március 11-én. 17-án éjszaka Szilágyi Jancsi irányításával egy kilenctagú csoport kirabolta Szakái Jakabné gazdag békésszentandrási özvegy­asszonyt. A rablás részesei a vezér egyik testvérének tanyá­ján jöttek össze először. Ott megtárgyalták a tervet, majd két kocsival, hárman pedig lóháton elindultak. Szentandrástól nem messze megálltak, a lovakat kifogták, felültek rájuk, a kocsik ottmaradtak. A falu szélén álló Szakái-házhoz érkezve ketten a lovakat tartották, heten pedig kifosztották az özve­gyet. Hazafelé menet egy kunyhóban gyertyafény mellett meg­számolták és elosztották a szerzeményt­58 A 70 emberből álló csoport valamelyik bandája március 24-én Sámsonban az uraság kamráját fosztotta ki, április 5-én pedig az orosházi Csi­kós István két lovát kötték el/ ,!l Április 8-án, egyéb tettek mel­lett, a Szilágyi köré csoportosuló társaság egyik része országos érdeklődést keltő' 10 rablást követett el, amely a császári ható­ságokat erőteljes és általános ellenakcióra serkentette. A nagy port felverő eset a Pest—Arad—Nagyszeben között közlekedő gyorskocsi kirablása volt Orosháza közelében. Az 1850. április 8-án este kifosztott postakocsi utasai, a kalauzzal és a kocsissal együtt összesen nyolcan, éjfél körül értek be Orosházára. Ott az esetet azonnal jelentették. Andrássy Ignác csendbiztos perzekutoraival együtt azonnal lóra ült és néhány nap alatt 11 gyanúsítottat elfogott, akik mindannyian vásár­helyiek voltak. Az első gyanú Kiss Ferenc híres csikós szá­madóra és egyik bojtárjára esett, de azok makacsul tagadtak, a nyomozás pillanatnyilag megakadt.*' 1 A gyorskocsirablás fordulópontot jelent a dél-alföldi betyár­világ szabadságharc utáni korszakában. A közbiztonság teljes felbomlásaiéi rettegő császári hatóságok ennek hatására és ettől kezdve katonai erővel, módszeresen fogtak hozzá a sze­génylegények kézrekerítéséhez, a betyárvilág felszámolásához. 58. Uott. es. kir. tvszék. büntető ügyek, X 102 1853. 59. Gyulai Ali. Levéltár. íönöki iratok, 2535 1850. 60. Ilyen értelemben említi Eerzeviczy i. m. I. köt. 169. 1. is. 61. Gyulai Ali. Levéltár, főnöki jkv-i iratok, 1521/1850.

Next

/
Thumbnails
Contents