Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok
hogy 1722-ben. amikor Károlyi Sándor Vásárhely birtokába került, első levelében megparancsolta a bíráknak: „egy rendes akasztófát állíttassanak a gonoszok megzabolására". 2 Erre valószínűleg nemcsak a. földesúri hatalom jelképezése céljából volt szükség! A kiépülő megyeszervezetek egyik első dolga volt a kuruc hagyományokat hordozó kóborlók'' kézrekerítése és felszámolása. Vásárhely környékén évekig betyárkodott Vékony (Csécsi Nagy) Jankó, akit végülis Szerencsen fogtak el és végeztek ki 1731-ben.Makó vidékén Kopocsán János és Barna Péter „útonálló rablók" rettegtették a gazdagokat. Kézrekerítésük után (1736) könyörtelenül felakasztották őket."' Csanád megye 1740-ben állította fel a helytartótanács rendeletére a pandúrságot.' 1 Békés megyében már 1744-ben közgyűlésileg elrendelték, hogy „ ... a megye valamely tisztje a pandúrokkal és ha kell, fegyveres néppel, minden két hónapban járja be a pusztákat és fogdossa össze a tolvajokat, gyanús egyéneket, különösen pedig a szökött katonákat". 7 Békésben már 1748-ban szigorú rendeleteket hozott a megye a pásztorok „megzabolására". megtiltván számukra a szükségleten felüli nyerges ló és boton kívül bármiféle fegyver tartását. 1782-ben még szigorúbb ..Punktumok" léptek életbe a betyárokkal egy húron pendülő pásztorok ellen. 8 A század utolsó előtti évtizedében nem volt ritka, hogy Békés, Csanád, Csongrád és Arad megyék közös, nagy haj tó vadászatot bonyolítottak le (pl. 1790. szept. 13) a betyárok, katonaszökevények, kóborlók ellen, akiknek számát az urbárium behozatala és II. József török háborúi emelték meg elsősorban. A francia háborúk idejére bontakozott ki először nagyobb mértékben a délalföldi betyárvilág is. Az állami terhek, külö2. Uott. 436. 3. Bővebben róluk: Esze Tamás— Várkonyi Ágnes i. m. 123. 4. Szeremlei i. m. IV. köt. 438. 5. Reizner János: Makó város története. H. é. n. (Szeged, 1892) 42. 6. Uott. 7. A Békésvármegyei Régészeti és Mívelödéstörténelmi Társulat Évkönyve. X. köt. Gyula. 1884. 87. (Zsilinszky Mihály: Regesták Békés vármegye jegyzőkönyveiből.) 8. Banner János i. m. 7—8. 9. Bt késvármegyei Rég. és Mívelődéstört. Társ. id. évk. 90.
