Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
II. A betyárok és a betyárvilág általános jellemzése
a „jelölttől" nagy ügyességet kívánó betyársorozás útján kerülhetett be valaki. :!() Egyes szerzők (Zsilinszky, Reizner) szinte katonás szervezetű, nagylétszámú betyárcsoportokról beszélnek, ez azonban nyilvánvaló túlzás, belemagyarázás. A betyárokkal, igen széles körben, számos ember tartott kapcsolatot, akik néha-néha maguk is részt vettek a betyárakciókban. A gyakran orgazdáskodó pásztorok (akik. az elhajtott jószágot is egyideig megőrizték), kupecek, a betyárok szeretői, ismerősei jöhettek itt számításba. Hozzájuk kapcsolódtak a pcsszushamisííók is, akik a lopott marhák, elkötött lovak „járlatait" nagy ügyességgel megírták., 31 a jószág combjába sütött bélyeget „átalakították". A falvak, tanyák parasztsága mindvégig támogatta sorstársait, a betyárokat, a szegényebbek rokonszenvből, a vagyonosabbak félelemből. A szegénylegények kezdettől fogva antií'eu.dális vonásokkal telített működése nyomán az elnyomott jobbágyság a maga képviselőit, a szabad élet megtestesítőit látta bennük, különösen a lovasbetyárokban. A népi csodálat, szeretet alapján már a múlt század elején „ . . . a mendemondák nyomán legendák, születtek a szép, kiválóan nagyerejű, vakmerő, leány-, bor- és dalszerető betyárokról", 32 kivételes egyéneket láttak benne, mint a mesehősökben. A betyárokról szóló nótákban, balladákban a „forradalmi ideológia elemei" 33 is felfedezhetők. A múltszázadi, bátorhangú, betyártémájú folklórtermékek legnagyobb része egyébként az Alföldön keletkezett. 3/| Sok legenda, üres kitalálás, idealizálás kerekedett már az ún. betyár életformáról, pedig rendkívül nehéz, sanyarú, veszélyes sors volt. A szegénylegények általában éjjel tevékenykedtek, nappal békés pásztoroknak, földművelőknek mutatkoztak és az ún. „nappaltatók", más néven „lappangtatok" segítségével fedezve voltak a hatóságok előtt. Az üldözés elől a 30. Nagy—Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Bp. 1959. 243—244. 31. Tömörkény i. m. (A betyáríajták.) 32. Dömötör i. m. 10. 33. Michna Sarolta id. ismertetése A. Melicheréík Janosíkról írott könyvéről. 24. Kálmány Lajos gyűjtéseiben (Szeged népe I— III., Alföldi népballadák.) nagy tárházuk van e nótáknak, históriáknak.
