Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

II. A betyárok és a betyárvilág általános jellemzése

leg nőtlen napszámost jelentett, aki legfeljebb egy hétre, vagy ennél rövidebb időre áll be munkába. Ez a jelentése már a múlt században is megvolt. Hajdúböszörmény 1813-ik jegyzőkönyve ilyen értelemben említi a betyár asszonyokat és leányokat. De így ismerték a 18. század közepén Hódmezővásárhely környékén is, a Károlyi uradalom számadáskönyve szerint, főleg kaszálás, takarás és cséplés idején fogadnak fel betyárokat, mint napszámosokat."" Kiskunfélegyházáról származó 177l-es adatunk: ,.Ficsór János még a Farsang elején e Folyó Esztendőben egy jött s ment minden Passus nélkül Kóborló Betyárt Biró hire nélkül Cselégyének befogadván ..." követett el bűnt.

10 Az 1830-as, 1840-es évekből már szép számmal akadnak írott formában is olyan források, amelyek a nyári munkákra elszegődöttek betyár nevezetének általános, közhasználatú voltát mutatják. Erre nézve idézünk néhány levéltári adatot: 1831: „Patyi István és Ondrejko János panaszolkodván, hogy Tóth Istványnál Bér mellett Betyárok lévén, mind e koráig a Béreket meg nem kapták."" 1838: Kas István panaszképpen jelenti, hogy ő Kotsondi Jánosnál Takarás elejétől Sz. Mihály napjáig Betyárnak felfogadva lévén..." a gazdája indokolatlanul elbocsátotta.

1- 1838: „Hajdú István jelenti, hogy özvegy Tóth Andrásnénál a nyáron Betyár képpen szolgálván, a Bérébe nála maradt 1 forintot és két Véka Őrlést magának meg adatni kéri."

13 1843: „Fodor János Ben. Tót Györgynél Betyárképpen 7 hetet szolgálván . . ." gazdája tudta nélkül eltávozott. Másnap vissza akart menni, de „ ... akkor már a Gazda más Betyárt fogadott".

u> 1846: „Pap Horvát Ferenc özvegye panasz képen jelenti, hogy a férje Darók Mihál9. Balogh István: A leghíresebb tiszántúli betyár. (Geszten Jóska) Alföld (Debrecen), 1956. (VII. évf.) 5. sz. 171. Rövidsége mellett is fontos: Mody György Adatok a betyár szó tartalmi változásaihoz. Ethnographia 68/1957 349—351. Hajdúböszörményi levéltár adatokat közöl. 10. Kiskunfélegyházi Városi Levéltár. Prothocollum Cumanicalis Communitatis Félegyháza 1770—1772. — 100. oldal, 1771. június 15-i tanácsülés, 2. pont. 11. Szántó Kovács Múzeum, Orosháza — Orosháza Helység Tanátsa Végzéseinek Jegyző Könyve 1829—1849. — 116. oldal. 1831. november 19-i tanácsülés, 2. pont. 12. Uott. 331. oldal, 1838. július 17-i tanácsülés, 227. pont. 13. Uott. 343. oldal, 1838. december 29-i tanácsülés, 245. pont. 14. Uott. 455. oldal, 1843. augusztus 19-i tanácsülés, 62. pont.