Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

Bevezetés

Bevezetés A betyárkérdés hazánk és a szomszédos államok történetében, néprajzában és irodalmában jelentős helyet foglal el,

1 szervesen hozzátartozik a parasztság múltjához, vidékenként és országonként sok színező, árnyaló vonással. Ma már csak az öregek emlékezetében, regényekben, nótákban élnek a betyárok, de róluk beszélve érezzük, hogy nem egyszerűen csak rablókról, fosztogató dologkerülőkről van szó, hanem a nép, az elnyomott parasztság képviselőiről is. Zöld Marci, Sobri Jóska, Rózsa Sándor, Bogár Imre, Babáj Gyurka és a többiek sokban a kizsákmányolt földnépe küzdelmeinek, emberségesebb, szabadabb élet utáni vágyának jelképeivé lettek, nevük a parasztság erejét és leleményességét is kifejezi. A szegénylegények, betyárok világával Magyarországon eddig csak részlettanulmányok foglalkoztak,

2 az alapos társadalomtörténeti és néprajzi feldolgozás még a jövő feladata. A 1. Híres népi hőssé vált pl. a szlovák Juro Jánoáik. aki egyid

Cj

ig Rákóczi katonája is volt. ö a szlovákok Rózsa Sándora. A lengyelek, szlovákok, morvák Ondraszekje is a 18. század elején élt és harcolt a Beszkidek lejtőin. V. ö. Andrej Melichercik: Jánosikovska tradicia na Slovensku (Bratislava, 1952.) c. művéről Michna Sarolta ismertetését: Irodalmi Figyelő, 1957. 2—3. sz. 147—150., azonkívül Sípos István recenzióját: Ondraszek, a Beszkidek betyárvezére. Filológiai Közlöny, 1958. 421—23. Megemlítésre kívánkozik Ivan Olbracht szép regénye is: Nyikola Suhaj, a betyár. Bp., 1957. (A világirodalom klasszikusai.) Domokos Sámuel: Pintea Gligor alakja a mondákban és betyárballadákban. Filológiai Közlöny. V. évf. (1959.) 418—428. Betyárok tüzénél. Bev. és szerk.: Domokos Sámuel. Kelet- és déleurópai népek betyárballadái. Bp. 1959. Legújabban a török irodalom is világsikert elért betyárregényt adott: Yasar Kemal: A sovány Mehmed (Világkönyvtár, Bp., 1963.) 2. A legfontosabbak: Dömötör Sándor: A betyárromantika. Ethnographia, XLI. évf. (1930.) Sok helyes megállapítást és helyes adatot nyújt, főként 1848-ig. Elsősorban a szilaj pásztorok normálistól eltérő erkölcsi felfogásával magyarázza a betyárvilág kialakulását. Giday Kálmán: Betyáretika. (A reformkor népi erkölcse.) Debreceni Szemle, 1940. 10. sz. (241—46.) A nép életformájának egyik megnyilvánu-