Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

biztos és 22 „üldöző katona" (pandúr) teljesített szolgálatot,

140 négy helységbe elosztva. A betyároknak nem volt nehéz emberfölénybe kerülni velük szemben! 1849—50-ben a csendbiztosoknak kéthetenként, később hetenként, vagy 48 óránként jelentést kellett beadniok arról, mit csináltak, merre „cirkáltak". Ahol megfordultak, igazolást kellett kérniök. 1852-től kezdve a pandúrok helyett a csendőrség és a katonai járőrök feladata lett a rendészeti teendők ellátása. A feladatot csak részben tudhatták megoldani, a pandúrokat útmutatóként alkalmazták ezután is, helyi ismereteik pótolhatatlanok voltak. Az abszolutizmus korának már eddig is több vonatkozásban érintett — közhangulata is a népi ellenállás szellemét sugározta. Az osztrákok minden eszközzel elnyomták a szabadságharc és Kossuth emlékét, mindenütt összeesküvést szimatoltak. Ennek jegyében elrendelték, hogy a honvéd ruhát tilos viselni, még az olyan szegények is, akiknek több ruhájuk nincsen, csak sújtások, jelvények, gombok nélkül hordhatják.

1/11 A főszolgabírók sűrűn beadott jelentései (a nép hangulatáról) sokat szépítettek, de lépten-nyomon kénytelenek voltak beszámolni a függetlenségi érzés számos megnyilvánulásáról. „Szállonganak nevezetesen hol egy, hol más kósza hírek most az angolok, majd a törökök jöveteleiről s a vélek együtt jövendő Kossuthról" — jelenti 1850 februárjában Szentesről Basa József főszolgabíró.

1

''

2 A Csongrád megyei főnök megparancsolta, hogy „a népet és a zenészeket egyáltalában az ú. n. Kossuth, Klapka s több más forradalmi indulók játszásától hathatósan eltiltsák, az ellen vétőket elfogassák".

|/,:! A nemzetközi helyzet változásaitól az elnyomott magyarság sorsának jobbrafordulását remélte. Békés megye számos járásában észrevették a széles besúgóhálózattal rendelkező hatóságok: a nép bízik, hogy a krími háborúnak hazánkra kedvező hatása lesz, esetleg az osztrák iga lerázását hozhatja.

14

'

1 Az 1860-as októberi diploma utáni hónapokban a nyílt osztrák140. Szegedi Ali. Levéltár, Csanádm. főnöki iratok, 487/1849. 141. Uott. 9/1849. és Szentesi Ali. Levéltár, főnöki iratok, 706/1849. 142. Szentesi Ali. Levéltár, főnöki iratok, 1080/1850. 143. Uott. 4903 1851. 144. Gyulai Ali. Levéltár, főnöki elnöki iratok, 654, 655/1853. .".Il