Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
megtudott. Elmondták neki, hogy Tót Pista társa még 8—9 ember s „ezeknek a Vezérek, kit közönségesen csak kommiszáriusnak neveznek, egy derék, magas, erős, nagy szakállú, barna ember, — ki is némely helyeken nyilatkozott, hogy ő Bács megyei, forradalom előtt Megyénél eskütt volt, az alatt pedig honvéd tiszt Kosuth (sic!) mellett működött, nevét akkorig nem tudni. Ez közönségesen szürke lovagló bőrös nadrágba, fekete selyem mellény, selyem nyakravaló az úgynevezett Hunyadi dolmányban, félmagos tetejű kalapban és sarkantyús csizmában jár — az ujjain több arany czímeres (olvashatatlan német szó) gyűrűk. 3 féle köpenyege van: 1 fehér, 1 fekete és 1 hamuszín, vörös gallérral. Ez mindig komoly, a többi czinkossaival soha nem iszik, két csövű fegyverekkel jár, jól el van látva, — oda nyilatkozott volna, hogy még a gabonát le nem arattyák és a Kukoricza föl nem nő, a réten lesznek, azután pedig ki mennek a. pusztákra . . . "'! ' A honvédek üldözése mellett Világos után is sokan menekültek a betyárok, szegénylegények, bujdosók közé az erőszakos újoncállítás miatt. Az osztrákokat kiszolgáló tisztviselők elsősorban azokat soroztatták be, akik retinenskedtek, gerincesen viselkedtek, szegények voltak. Akit „szóbeli"-ként ismertek (tudták róla, hogy betyárkodik, vagy már volt büntetve), akkor is elvitték katonának, ha már idősebb volt. „Minden embert, ha szóbeli volt, be sorozták, engem is mint szóbeli embert soroztak be" — vallotta a 31 éves Német János 1850-ben. 1:10 Elek Ferenc vásárhelyi juhászbojtár, nincstelen ember is a katonaállítástól való félelmében szökött meg: „megugrottam, mert azt gondoltam, hogy Reményfi (vásárhelyi komiszáros 1850 óta) katonának akar vitetni." 1 " A közigazgatás iratanyagának jelentős részét ebben az időben az újoncozás elől vagy a katonaságból megszökött legények körözőlevelei teszik ki. 132 Az abszolutizmus korára jellemző mérhetetlen korrupció virágzásának egyik fő táplálója volt, hogy jó pénzért a tisztviseÍ29. Uott. 4825 1851. 130. Uott. cs. kir. tvszék büntető ügyek, X 2,1853. 131. Uott. X/Ö3/1853. 132. Pl. Szegedi Ali. Levéltár, Csanád m. főnöki iratok 150, 217,1349; 5003, 5005, 5058, 5116, 5135, 5136, 5142. 5143, 5266, 5333, £520/1852.
