Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
csendőröket, 1 ^' tartották a népben a hitet, hogy nemsokára viszszajön Kossuth. Főként a betyársorba került honvédek adtak jelentős mértékben nemzeti ellenállás jelleget, erős osztrákellenes színezetet a Bach-korszak betyárvilágának. A nemzeti elnyomás igáját nyögő magyarság hazafias hősöket látott a zsandárokkal bátran szembeszálló betyárokban. A közvélemény ilyen alakulásában nem kis része volt a betyárok-honvédek tetteinek. Több ízben előfordult, hogy „besorozott s aztán megszökött honvédek elfogatásukra kiküldött katonai parancsnokságoknak fegyveres kézzel ellenszegültek". Hiába terjesztették ki az ilyen személyekre és támogatóikra is a statáriumot, 126 a gyakori kivégzések nem segítettek. Még 1849 végén is több olyan esetről érkeztek jelentések, ahol a rablásokat politikai bosszúból és honvédruhába öltözve követték el. Nem egyedülálló a Heves megyei detki plébános, Donai Antal 1849. október 9 és 10-e között éjszaka történt kirablása. A pap házát 4 lovasbetyár támadta meg. ,.A négy rablók honvédruhába öltözve, azoknak egyike Kapitánynak, másika Főhadnagynak, harmadika Őrmesternek, 4-ke pedig Katonai szolgának adván ki magokat és hogy a nevezett plébánost Kosuth (sic!) ellen tartott beszédje végett kirabolni szándékok s ez által őket fenyegetni kívánják, kijelentvén egyszersmind, hogy a Pélyi, tarnasztmiklcsi Lelkészekkel is hasonló módon fognak bánni és ha legkisebb lármát csináland, őtet agyonlövessél fenyegették." 12 ' 1849. dec. 5-én a szentirmai csárdában 3 szabadkai kereskedőt raboltak ki. A jelentés szerint „az említett rablók lovas honvéd tisztek voltak és névszerint Gracza Antal, ki őrnagyi ruhában jár és egyik szemére vak, Zákány István és Kundy Kálmán". 128 Bár később ilyen esetek nem igen fordultak elő, a hazafias romantika legendákat költött róluk. Kossuth vissza jövetelét oly erősen várta a nép, hogy a betyárokban gyakran a nagy államférfi közvetlen megbízottait látta. A paraszti képzelet is belejátszott abba, amit az egyik vásárhelyi csendbiztos Tót Pista híres betyár lelövésekor a néptől 125. Lakács Lajos i. m. 32—33. 123. Magyarkoronaországot illető országos törvény- és kormánylap, I. évf. Buda. 1850. 152. sz. rendelet. 127. Szentesi Ali. Levéltár, főnöki iratok, 421/1849. 128. Uott. 1163/1849.
