Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

A parasztság általános földesúri és erősödő gazdagparaszti kizsákmányolásával együtt a 48 előtti súlyos állami terhek is tovább növekedtek. Az osztrák adórendszer bevezetése nemcsak az egyenesadók emelkedését jelentette, hanem a közvetett adóformák és az állami monopóliumok meghonosodását is. 1850 és 53 között országos viszonylatban kétszeresre nőtt az egyenes és a közvetett adók összege."

9 Ez mindenkit érintett, de főleg a kispénzű szegényebb rétegeket. Nagy csapás volt ezekre a Kossuth-bankó értékvesztése és beszolgáltatási kötelezettsége is. A szabadságharcot őszintén támogató dolgozó nép sokszor utolsó értéktárgyait is odaadta, bízott a forradalmi kormányzatban és annak pénzében. 1850. márc. 29-ig pl. Szentesen 45 964. Vásárhelyen 119 977 forint értékben semmisítették meg a beszolgáltatott Kossuth-bankókat a császári hatóságok.

100 Az állami terhek között kiemelkedő helyet foglalt el a közmunka, amelyet elsősorban az útjavításoknál hasznosítottak e vidéken. Igásmarhánként 2 napot kellett vontatással szolgálni, minden házas zsellér évi 6, minden hazátlan évi 3 gyalognapszámot köteles volt ledolgozni.

101 Súlyosak voltak a császári katonaság számára nyújtandó szolgáltatások (fuvarozás, beszállásolása

0- takarmány, élelem stb.), amelyekért aligalig fizettek. A nincstelen vagy kisvagyonú parasztrétegeket a kettős kizsákmányolás és az állandó munkalehetőség hiánya gyakran a gazdagabbak kirablására, a közvetlen kizsákmányolók elleni bosszúra ösztönözte. A kisebb lopások, lopáselhajtások eredendő okát is legtöbbször a szegénységben és nem a virtusos tolvajkodási hajlamban kell keresnünk. Szűkös keresetüket a magukat „kézi munkás"-nak, napszámosnak, részesnek valló parasztok ezzel egészítették ki. A bíróság elé került, betyárkodással vádolt személyek vallatási jegyzőkönyveiben igen gyakori a „semmim sints" bejegyzés a vagyont feltüntető rovatban. A sok száz hasonló közül nézzük meg pl. egy marha99. S. Sándor i. m. 24. 100. Szentesi Ali. Levéltár, Csongrád megye es. kir. biztosának iratai, 1529 1850. 101. Szegedi Ali. Levéltár, Csanád megye cs. kir. főnökének iratai. 6047 1852. 102. Szabályait 1.: Szentesi Ali. Levéltár, Uott. 4736/1851.