Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
A nagybirtokok (és a vagyonosabb gazdák is néha) földjük igen nagy hányadát adták ki részes művelésre (különösen a kukoricaföldeket), amelyet gyakran robottal kötöttek, össze. A feles kukoricaföld már a szabadságharc előtt ismert volt Szentes környékén, 7 ' 5 de minden valószínűség szerint a DélAlföld más részein is. „Az 1850-es évek elején Szegváron kukoricánál csak földet ad a gazda, aztán az utolsó szár betakarításáig mindent megtesz a feles, s egyaránt oszlik meg a termés. Gabonaföld felébe adásánál pedig minden 14 hold után még egy köbölt szokott a feles a gazdának elvetni és megmívelni, magot az egészben gazda adván, s annak, még a ráadásul mívelt egy köbölnek is letakarítását és elnyomtatását rész nélkül megteszi." 7/ * Aratás idejére az északi megyékből is csapatosan jöttek le az idevalósiak mellé „takarók", akik '/lo-ed, 1 n-ed rész fejében végezték ezt a nehéz munkát. Ha nyomtatásra is szerződtek, Vs—Vio-ecl részt kaptak.'•' A mágocsi uradalom területének általában Vs—Vo-od részét adták, ilyen módon részesművelésbe. (3381 holdat, amelynek fele kukorica volt.) 7 ''' A részesség után járó ingyen napszámot, (a robotot) a birtok többi részének megművelésére fordították. A nagy lélekszámú délalföldi települések földtelen lakossága általában haszonbérlésből, részesművelésből tengődött. Vásárhely népe pl. 21 000 hold rétet bérelt a Károlyiaktól, azonkívül a közel 6000 holdas szol 1 ősi puszta nagyobb részét, tetemes mennyiséget Algyőn és Kaszaperen, „s ezenkívül feles művelésre vállalkoznak a szomszédos uradalmak nagyterjedelmű gazdaságaiban". 77 A kisbérlők, részesek általában máról holnapra éltek. Jó termés esetén jutott nekik is valami, de inségesebb, mostohább esztendőkben (és a 60-as évek elején egymás után ilyenek követték egymást) 78 nehéz helyzetbe kerültek. A haszonbért minden eset73. Ealassa Iván: Adatok a Békés és Csanád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez 1850—1944. Ethnographia. 1955. (LXVI. évf.) 211. 74. Galgóczy i. m. 22C. 75. Uott. 419. 76. Nagy István: A mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában 1849—1867. Bp., 1944. 59. 77. Szathmári Károly: Hold-Mező-Vásárhely, Szegedi Híradó. 1864:40. sz. 78. Uott. 3 3 3
