Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
dék jegyében alapították 1837-ben a börtön mellé a gyulai dologházat, a híres aradi „rab dolgoztató intézet" mintájára. A megye kettős feladatot szánt a dologháznak: egyrészt azt akarta elérni, hogy „ .. . olly fékintézetté váljon, melly a foglyok, jelenleg úgy szólván napi renden lévő erkölcsi nagyobb elromlásának elejét vegye", másodszor pedig a rabtartás költségeit a megye visszakapja, sőt a rabmunkák termékeit áruba is bocsáthassa.A második célt sikerült is elérni. A gyulai „rab dolgoztató intézet" 1846-ig működött. 57 Nézzük meg, kikből verbuválódott a dologház munkásgárdája? A megye börtönében sok szegényember sínylődött. 1841 első felében Gyulán 102 rab volt. ill. ennyi vádemelés történt. A vádlottak és elítéltek között 55 olyan juhász, csikós, béres, zsellér, napszámos volt, akiket a magántulajdon apróbb megsértése (sertéseihajtás, lólopás stb.) miatt fogtak el. Akadt jobbágy, akit makacs robotmegtagadásért, oly béres, akit gazdája megtámadásáért, zsellér, akit bírája ablakának betöréséért és megfenyegetéséért tartóztattak le. 58 1850 július végén oszlott fel, 5f) az 1847-ben felállított szegvári dologház. Mindkét dologház esetében a rendészeti jelleg volt a működés fő szempontja. Nem az angliai viszonyokhoz hasonló tőkés vállalkozásokról volt itt szó, hanem a kizsákmányolás zavartalanságát veszélyeztető, őrizetbevett elemek munkaerejének hasznosításáról a feudális megye javára. A nagybirtokok érdekeit képviselő megyék más intézkedéseket is hoztak abból a célból, hogy a szükséges munkaerő tartalékát és olcsóságát biztosítsák. Csongrád megye pl. ,, .. . a napszámosoknak más vármegyébe való szerződtetését eltiltotta s az ez ellen vétőket testi büntetéssel sújtotta". 80 A munkabért alacsonyan megállapító megyei limitációkon túl ezzel is a fenti célt akarták elérni. 56. Gyulai AH. Levéltár, Békés vm. közgy. jkv. 1846. II. köt. 1911. tétel, (okt. 27.) 57. A gyulai dologház részletesebb ismertetésére nézve vö. Szabó Ferenc: Dologház Gyuián 1837—1846. Gyula, 1961. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 22.) 58. Gyulai Áll. Levéltár, közgyűlési ügydarabok. 2106. 1841. sz. 59. Palugyay i. m. (431—32.) Csanád megye is próbálkozott, a dologházállítással, de nem lett belőle valóság. Vö. Szabó i. m. 25—26. 60. Zsilinszky i. m. II. köt. 305. 2ii