Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
Függelék: Csongrád vármegye 1806-ban készült rendszabásai a betyárok ellen, a közrendészet tárgyában
Melly munka minden ré s zeiben helybe hadgyódván az e' Tárgyban ki botsátott leg kegyelme s sebb Királlyi Parantsolatnak Magyar Nyelvre fordított foglalattyaival eggyütt Szolga Bírák Uraknak, ezek által pedig a' Megyebéli Földes Uradalmoknak, és Községeknek is Szoros meg tartás, és végbe vitel végett ki fog adódni; egy s zersmind valamennyi Lelki Pá s ztor Urak a' Járásbéli Szolga Bíró Urak által meg fognak kerestetni a' végre, hogy az őket illető Tzikkellyeket foganatba vinni el ne mula s z s zák. Költt az 1807-dik E s ztendei Karátson Havának 1-sö, és következő napjain Szegvár Helységében tartott T. N. Csongrád Vármegyének Köz Gyülésébül. KÁRÁSZ MIKLÓS all jegyző által. BETYÁRÉN WELT IN SÜDLICHER UMGEBUNG DER UNGARISCHEN TIEFEBENE (IM KOMITAT BËKËS, CSANÁD UND CSONGRÁD) Die Betyarenwelt gehört in letzten zwei Jahrhunderten des Feudalismus zur instinktiven Formen des bauerlichen Klassenkampfes. Es dauerte im Südlichen Teil der ungarischen Tiefebene von etwa 1710-ten Jahren bis zum 1872. Die grössten Aussmasse nahm die Tätigkeit der Betyárén nach dem Zusammenbruch des Freiheitskrieges von 1848—49 an, und trug in dieser Zeit einen nationalen Wiederstandscharakter. Der Aufsatz untersucht — vor allem auf archivarische Forschungen basierend — die wirtschaftliche-gesellschaftliche Ursachen und allgemeine Charakterzüge der Betyarenwelt, und gibt ausführliche chronologische Geschichte und Sammlung aus der Volkstradition.
