Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
szembenállásából. A 18. század közepétől egyre több legelő került eke alá, gyökeret vert a földmüvelés számottevőbb méretekben e vidéken is. Ebben a pásztorok jogosan láttak veszélyes, létüket fenyegető folyamatot. A szilaj pásztorkodás mindinkább a távoleső és meg nem művelhető területekre szorult, egyre kevesebb bojtárra, pásztorutánpótlásra volt szükség. Ezzel lehet kapcsolatos a pásztorok zárkózott, sokszor különös világának, életmódjának kialakulása is. A feudális elnyomás alant ismertetendő súlyosodása sok létbizonytalanságba került jobbágyot termelt, akik a pásztorélet nehézségeit is vállalták, csakhogy megélhetéshez juthassanak. Az egész évet a szabadban töltő, főként a számkivetettekből, üldözöttekből verbuválódott szil aj pásztorok családot sem alapítottak. Olyanok is akadtak közöttük, akik. 30 év alatt egyszer sem fordultak meg a városban, ahol a gazdájuk lakott." A nincstelen, bujdosásra kényszerülő jobbágyok általában a pásztorok igen nehezen ellenőrizhető környezetébe menekültek, ezért figyelhető meg minduntalan az, hogy a hatóságok rendeletei a kisajátítottak, ,.kóborlók", betyárok ellen rendszerint a pásztorok korlátozásának formájában (nem tarthatnak szükségleten felüli lovat, nyerget, nem távozhattak el messzire, ellenőrző számot kell hordaniok stb.) jelentkeznek. 12 A földesúri árutermelés kialakításának kísérleteit és a jobbágyi kötöttségek, terhek súlyosabbá válását e vidéken is különösen a 18. század utolsó évtizedeitől kezdve kísérhetjük nyomon. A jobbágyszolgáltatásokat egységesítő Mária Teréziaféle urbárium (a három tárgyalt megyében 1772-ben vezették be) nagy lehetőségeket biztosított az uradalmak számára ezen a téren. Mutatja ezt a művelés alá vett szántóterület nagyarányú megnövekedése is a század utolsó negyedétől a szabadságharcig (1200 négyszögöles holdakban). 11 ' 11. Cyörffy István: A szilaj pásztorok. Karcag, 1928. 9. 12. Számos példa erre: Banner János: A békési pásztorok élete a XVIII. században. Szeged, 1929., Scherer Ferenc: Gyula város története, I. köt. Bp., 1938. 364—65., Szeremlel Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története, III. köt. Bp., 1907. 237. 13. Források: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895. 242—43. Magyarország adófizető jobbágyainak kezén lévő szántóföldek, rétek és szőlők kimutatása az 1780. évi úrbéri tabellák alapján. Uott. 136—137. lap között: Magyarország statisztikai átnézete 1847-ben.
