Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok
a biztosok korbáccsal járnak be, s a vascipő használata sem szokatlan, úgy hogy bennlakók állítása szerint rabvallatás alkalmával iszonyú állatias bőgés rázkódtatja folyvást a léget. Hogy mennyiben érvényesek és hitelesek az ily módon kicsikart vallomások, nem fejtegetjük; annyi azonban bizonyos, hogy az ily barbarismus legkevésbé sem felel meg a 19-ik század fölvilágosodott humánus szellemének." 2 ' 15 A középkori, barbár módszerek mellett a kegyetlen és számító lélektani eljárások is szerepeltek a nyomozás módszerei között. Az egyik leghírhedtebb ezek közül az ún. „Ráday-bölcső" volt, amely abból állott, hogy a rabságba jutottak személyi vágyait, legsajátabb problémáit kiaknázták és látszólagos jósággal vallomásra bírták őket.>:!,; A belügyminiszter Rádayhoz intézett leiratában maga is elismerte, hogy „ ... a képviselőházban úgy maga a királyi biztosi intézmény, valamint annak működése heves megtámadások tárgya volt". 1871-ben 140 000 forint költségvetési póthitelt eszközölt ki a belügyminiszter Ráday részére, ,,az ország némely vidékein veszélyeztetve volt közbiztonságnak helyreállítása végett" s azt az utasítást adta, hogy 1871-ben az ügyek gyorsításával be kell fejezni a biztosság működését. 2 '' Erre mégsem került sor, 1872-re még 133 500 forintot biztosított a minisztérium Ráday céljaira s a kormánybizottság csak 1872október 31-ével szűnt meg. 238 Bizalmas embereit Ráday jó állásokba helyezte el. 239 Végső tapasztalatait a feloszlatáskor így foglalta össze a kormánybiztos: „ . .. működésem ideje alatt meggyőződtem a felől, hogy az Alföldön elharapódzott s később oly rendkívül veszélyes alakot öltött métely okai, leg235. A Hon, 1869. március 6. Idézett levél. 236. Tisza Miska i. m. 202—205. legújabban Nagy—Czirok László: A Ráday kor £ a szegedi vár titkai (Kiskunhalas, 1962.) c. munkája mutatja be a vallatások borzalmait. 237. OL. Ráday kb. iratok 1871.3460. alapsz. 238. Reizner i. m. (Szeged tört.) II. köt. 264. és OL. Ráday kb. iratok 1872.2915. alapsz. 239. OL. Ráday kb. iratok 1872.3625. alapsz. Mint érdekességet említjük meg, hogy az itt szereplő Sztraka György csendbiztos 1891-ben és az azt követő években a csabai járás főszolgabírójaként működött s ,,nagy érdemeket" szerzett a csabai földmunkásság mozgalmainak elnyomásában. Az 1891. május 2-i megmozdulás idején is ő irányította a hatósági ellenakciót Csabán. (Gyulai Állami Levéltár, Békés m. főispánjának bizalmas iratai 22 1904.)
