Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok
nagyobb részében a bűnösöket kézrek.eríteniök. Szegeden pl. 1853- jan. 2-án reggel 6 betyár támadta meg Kohn Ábrahám kereskedő házát és tőle, valamint az ott lakó osztrák hivatalnoktól 5748 forint értéket raboltak el. Folytonos nyomozás után 9 nap múlva elfogták a betyárok vezérét. Kalló Mihály csárdást és rövidesen felakasztották. 151 A Bach-korszak igáját nyögő Magyarország különösen az országos hírre emelkedett, bravúros tetteket elkövető betyárvezéreket övezte nagy becsüléssel. A hatóságok mindent megtettek, hogy őket kézrekerítsék és ezzel is az abszolutizmus stabilitását bizonyítsák be. Az Alföldön többek között Fazekas Dávid jászsági betyár körül is legendák keletkeztek. Ferenc József 1852 nyarán megtett első országos körútja alkalmával a császár útvonalán, Bach arrajárta előtt néhány órával ugyanis — fittyet hányva a megerősített járőröknek — Fazekas ás bandája a cegléd—nagykőrösi úton 40 kocsit kifosztott és állítólag a véreskezű Ferenc József kirablását is tervezte. 1 "' 2 A híres betyárt 1853. január 24-én Jászjákóhalmán meglepték a zsandárok és rágyújtották a házat, sikerült elfogniok. A gyöngyösi statáriális bíróság Fazekast agyonlövette. A mi vidékünkön a zsandárok elsősorban Rózsa Sándort akarták kézrekeríteni, nem sajnálván semmiféle áldozatot és költséget sem. Rózsa Sándor ekkor már több volt egyszerű betyárvezérnél, üldözésében nyomós politikai okok játszottak közre. Kempen altábornagy, a zsandárság fő irányítója is beismerte Albrecht főherceghez, Magyarország főkormányzójához írott jelentésében, hogy a híres betyár és szabadsághős „már nem rablóvezér, ő nagy tekintélynek örvend a felforgató pártnál, és mindenütt segítségre talál. Már nem lehet őt, mint közönséges rablót üldözni. (1852. nov. 7.) ,Vl A szabadságharc utáni függetlenségi szervezkedések vezetői szerepet szántak Rózsa Sándornak. Kossuth egyik, Makk Károlynak írott levele hívta fel rá a figyelmüket155 Az elnyomás alatt nyögő üldö131. Budapesti Hírlap. 1853:15. sz. (jan. 18.), Szentesi Ali. Levéltár, 149, 198 1853. 152. Beksics i. m. 438. Bcrzevlczy (i. m. I. köt. 305.) ezt kétségbe vonja, szerinte az iratokban nincs nyoma. 153. Budapesti Hírlap. 1853:28. sz. 154. Idézi: Lukács Lajos i. m. 124. 155. Uott. 122—123.
