Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok
mellett tilos volt a ménestől távol lovagolni, saját nyerget, zablát és lovat tartani. A betyártanyákként szereplő csárdák összeírását is elrendelték, különösen megjelölvén azokat, amelyeket le kellett rombolni. A folyók mentén, az átkelési helyekhez, erős őrséget állítottak ás a magános csónakokat összeszedték. 1 "' E vezérgondolatok alapján elkészítendő és végrehajtandó intézkedések az alsóbb hatóságokat néhány heti megfeszített munkára kényszerítették. Békés megyében 29 kiemelkedően gyanús tanyát és abban 132 betyárcimborasággal gyanúsítható személyt írtak össze, összesen 290 embert tartottak éjszakánként szemmel. 76-nak a helység házánál kellett aludnia. 118 A Dél-Alföld három megyéjében összesen 36 csárda lerombolását határozták el. Ebből Békés megyére 22 esett, Csongrádra 9 és Csanádra 5. l:i!l A csárdákból nagy jövedelmet húzó birtokos osztálynak különösen fájt ez az intézkedés. ,,A korcsmák és csárdák tetemes részét tévén a királyi kisebb haszonvételekből eredő földesúri jövedelemnek, ez által a különben is sokat vesztett birtokos osztály még több rövidséget szenvedett" — írja a kormány lapjának egyik levelezője Szatmár megyéből. 1/1(1 A tanyalevelek bevezetése sok nehézséggel járt, a tanyák száma nagy volt, lakóik szemmeltartása nem ment könnyen. Egyedül Csanád megye nagylaki járásában 363 tanyalevélre volt szükség pl. 1 ' 1 ' A szigorú intézkedések végrehajtását és ellenőrzését a csendőrség és a megyei rendészeti szervek megerősítésével akarták biztosítani. Ennek elérésére a kondorosi mellett a kovácsházi pusztán 1852 őszén másik csendőrlaktanyát is építettek. 1 '' 2 A zsandárok munkájának megkönnyítésére ún. „fürkészőket", „kémeket" alkalmaztak, akik civilruhában, a megyehatár kö13T. Uott. főnöki elnöki iratok 334 1852. és Scherer i. m. (Gyula város története.) II. kötet. 73. 138. Gyulai Ali. Levéltár, uott. 139. Vö. Gyulai Ali. Levéltár, főnöki elnöki iratok, 334,1852. Szentesi AH. Levéltár, főnöki iratok, 289. 306, 577 1853. Szegedi Ali. Levéltár, Csanád m. főnöki iratok, 6628, 6694/1852. 140. Budapesti Hírlap. 1853.: 54. sz. (márc. 3.) 251. Hasonló: uott. 108. sz. (máj. 7.) 536. 141. Szegedi Állami Levéltár. Csanád m. főnöki iratok. 6694/1852. 142. Uott. 5016. 5101 1E52. A költségvetés 12609 forintra rúgott.
