Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

tekintetbe, a kivetett 16%-os adó szerfelett magas volt. Ehhez még további 20—25%-os egyenes adó járult. A parasztságot sújtották még adóbehajtási illetékek, adóhátralékok behajtási illetéke, végrehajtási költségek stb. Mindezekhez járultak még a fogyasztási, egyéb közvetett adók (szeszes ital, dohány, hús, cukor, só-egyedáruság stb.). így joggal állítható, hogy parasztságunk földnélkülisége mellett a másik súlyos tényező az adózásnak mértéktelen volta, melynek képét a mellékelt táblázat mutatja be:

10

"' A kimutatással kapcsolatban a következő megállapításokat lehet tenni: 1. Adózás mértéke a század vége felé sem csökkent. Az új állapotot a földadó szabályozásáról szóló 1875 :VII. tc. rendezte. Ennek, alapján újabb kivetést alkalmaztak. A megyét 3 úgynevezett becslő járásra osztották: a csabai, békési, szarvasi becslő járásra, ahol a földek 8—8 osztályba soroztattak. Ilyen munka alapján egy hold három évi nyerstermény értéke 114 frt. 88 kr. volt. Ennek alapján nyert megállapítást az, hogy egy hold évi tiszta jövedelme 13 fr. A második osztályba sorolt földek tiszta jövedelmét 12 frt.-ban, a III. osztályúakét 9 fr. 75 k.r.-ban állapították meg. A negyedik osztályban 6 frt. 55 kr. az ötödikben 5 fr. 7 kr., a hatodikban pedig 3 fr. 41 kr., a hetedikben 1 fr. 08 kr., a nyolcadikban 85 kr. volt a tisztajövedelem összege. 2. Az adózás terhe Békés megye területén jelentősebb volt tehát, mint más vidékeken, elsősorban a szomszédos közigazgatási területeken, pl. Bihar megyében.

166 A földkérdés alakulása kihatásaiban itt is érezhető, hiszen a regresszív adózás nagy mértékben sújtotta az 1—2 holddal birko:ó parasztokat, másrészt pedig a közvetett adók és az időnként nagymértékben fellépő munkanélküliség az agrárproletariátust az inség felé sodorta. 165 OBM. 550. 1. 166 BMJZK. 201. bgy. 7016. 1900.