Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
205 házhelyet osztottak ki. Az itteni telepesek között túlnyomó részt körösvidékieket találunk. Még pedig 69 vésztőit, 22 gyomait, 67 köröstarcsait, 8 körösladányit, 20 békésit, 6 csabait, 8 szeghalmit, 4 dobozit, 29 makóit, 4 dombegyházit és 4 leiéit telepítettek le. 1893-ban 186 család akart gyökeret verni Igazfalván, de a tuskós földek, láttára többen visszatértek régi lakóhelyükre. A XX. század elejére azonban teljesen kialakult ez a telep. Egy-egy telepes a belsőség céljaira szolgáló 800 négyszögöl föld mellett személyenként általában 17 hold szántót és 615 hold közösen használt legelőt kapott. E terület megváltási összege 1400 frt. volt. Tehát kb. 150 frt. volt holdanként e terület ára. Ami, — ismerve a nehéz művelési körülményeket, — igen magas összeg volt. Az előírások szerint a földet sem adóssággal, sem más teherrel nem szabad megterhelni, de kizárt dolog az esetleges elidegenítés is 10 esztendeig. Munkakötelezettségként szerepel az egész terület körülárkolása és a gyümölcsfák ültetésé. Igen szigorú továbbá a szerződésnek az a pontja is, mely kiköti, hogy ha valaki akár anyagi, akár más vonatkozású kötelezettségének nem tenne eleget, akkor a kincstárnak joga lesz még a későbbi időkben is, tehát ha már a fizetési kötelezettségek jelentős részének eleget is tett valaki, kimozdítani az illetőt földjéről és ilyenkor a paraszt még az eddig befizetett pénzösszeget sem kapja vissza. Az Alduna vidékére folyó telepítés gócpontja Vésztő volt, ahol mint láttuk, igen súlyos volt a parasztság helyzete és földet egyáltalában nem tudott szerezni. Erről a vidékről a 90-es években indult meg a kivándorlás. Szülőföldjüket elhagyni szándékozó parasztok a kincstár képviselőivel szerződést kötöttek és ezt tíz paraszt írta alá: Mike Ferenc. B. Szilágyi Bálint, V. Tóth István, Lovass Zsigmond, Csüllög János, J. Nagy Gábor, Papp Mihály, Oláh Demeter, Tóth János, Papp Gábor. 156 1900-ban Vésztőn, újabb mozgalom indult meg a munkásság körében, melynek célja az volt, hogy új telepet létesítsen a
