Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
A földvásárlások alkalmával lehetett tapasztalni, hogy a föld árát jelentős mértékben felhajtották a vásárlók, éppen ez a helyzet a parcellázások során is. Csaknem minden nagybirtok részt vett ebben a kifizető üzleti vállalkozásban. A legrosszabb földeket értékesítették ezen az úton az elérhető legmagasabb áron. S. Sándor Pál is rámutat arra, hogy a földüzlet ezen formája során is a nagybirtokos, bank, vagy éppen a kincstár jelentős összegekre tesz szert. Viszont ezzel párhuzamosan kisparaszti tömegek mennek tönkre. Ezeknek kiszipolyozó jellegük volt. 151 A parcellázások tehát egyfelől hozzájárultak a dús nyereség biztosításához, másfelől pedig, mint ugyancsak Sándor mutat rá, olyan politikai jellegük is volt ezeknek a vállalkozásoknak, hogy bizonyos mértékben le akarták vezetni a parasztság földéhségét. Parcellázásokat mind az állam, mind magánosok kezdeményeztek. Csaknem minden nagybirtok részt vett ebben a vállalkozásban, mely tehát sokkal inkább volt a nagybirtok pénzszükségletének biztosítója, mint a parasztság földéhségének kielégítője, így 1891-ben a Károlyi család parcellázás alá bocsátotta a Kondoros—Köröstarcsa felé vezető út mentén fekvő 5000 holdat és ezt a területet 267 szarvasi lakos vásárolta meg. 152 Ilyen jelenséggel állunk szemben Orosháza esetében is, amikor is a Trautmannsdorf-féle birtok parcellázására került a sor. Orosháza lakossága ekkor 715 hold szántót, rétet, legelőt vásárolt meg, 15 ' 3 majd ismét a Károlyi család 5281 holdnyi nagyszénási szántójából és legelőjéből 940 holdat a bánfalviak 148 050 koronáért vettek meg. Az előzőkben láttuk, hogy Bánfalva-Gádoros lakossága milyen mostoha körülmények között élt és a földre feltétlen szüksége volt. Ez magyarázza meg végtére ezt a vásárlást is, hiszen magas áron tudott csak hozzájutni. Bár a. parcellázás alkalmával a gazdag parasztoké a döntő szó, mégis találkozunk agrárproletárok ilyen vállalkozásával is. Nagyszénás így jut földhöz, amikor is a jelzett bir151 V. ö.: Sándor i. m. 183. 1. 152 BMJZK. 289. bgy. 10 711. 1899. 153 BMJZK. 503. bgy. 22 401. 1899.
