Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

tású részei kölcsönösen segítették egymást és így szerencsésen biztosítottak jövedelmet az uradalom részére minden időben. 135 A Körösvidék többi nagybirtokai már jóval nehezebb helyzetben voltak és ezek végigjárták a fejlődésnek azt a szabályos útját, melyet birtokfejlődés tekintetében országszerte tapasztalhatunk.

136 A mezőgazdasági gépek elterjedéséről az 1895-ös üzemstatisztika megyei viszonylatban a következő képet nyújtja:

13

" 285 lokomobil, 270 cséplőgépszekrény, 7 gőzeke és 7 egyéb gőzgép található Békés megyében. Figyelemre méltó az a körülmény, hogy igen népes azoknak a száma, akik egy holdon aluli földdel rendelkeznek, sőt földdel egyáltalában nem rendelkeznek, de ugyanakkor gőzgépjük van. Ezek nyilvánvalóan vállalkozók, akik földműveléssel nem foglalkoznak, hanem csépléssel keresik meg élelmüket. Szántófölddel nem rendelkező egyének 13 locomobilt és 12 cséplőgépet mondhatnak magukénak. Egy holdon aluli szántófölddel rendelkezők között 11 gőzgép és 10 cséplőgéptulajdonos van. Az 1— 5 holdig terjedő egyéneknél 11 gőzgép, 9 cséplő 5— 10 7 8 10— 20 13 13 20— 50 15 14 50— 100 19 19 100— 200 21 21 200— 500 33 31 500—1000 27 25 1000 holdon felül 116 107 A döntő jellegzetesség az, hogy a nagybirtok gazdálkodásában már jelentős mértékben teret hódított a gőzgépek alkalmazása, hiszen egy-egy birtok területén, mint a kimutatás igazolja több gőzgép is található, a középbirtokosoknak pedig jelentős százaléka rendelkezik a jelzett termelő eszközökkel. 135 Hanzó: A délalföldi Károlyi birtok gazdálkodása 59. 1. 136 V. ö.: Sándor: i. m. 25. 1. 137 A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Harmadik rész. Bp. 1900. 216. 1.