Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

Füzesgyarmaton Gyomán Gyulán Kétegyházán Körösladányban Körcstarcsán Mezőberén yben Orosházán Öcsödön Szarvason Szeghalmon Szentadnráson 1,12 2,07 0,99 1,32 1.37 1,30 1.35 0,75 1,34 1,26 1,60 1.44 kat, kat kat kat kat kat. kat, kat, kat, kat. kat. kat, hold hold hold hold hold hold hold hold hold hold hold hold Az előbbiek alapján le lehet vonni azt a következtetést, hogy a mezőgazdasági munkásság és szegényparasztság helyzete ebben a korszakban, a század első feléhez viszonyítva is tovább romlott.

82 A kisparaszti existentiák tönkremenetele, melyről később lesz szó, továbbá a kapitalista verseny kiéleződése, a mezőgazdasági munkásság kereseti lehetőségeinek csökkenése, csak fokozta, azokat a szociális problémákat, melyek erre a korra jellemzőek voltak. A birtokviszonyok állandó változása, lefelé való nivellálása következtében egyre több szegényparaszt válik félproletárrá. A lakosság lélekszáma egyre fokozódik. Legalább is ezt igazolja az 1880—1890 közötti helyzetet tükröző kimutatás. A lakosság számának jelentős mérvű növekedése elsősorban a munkásfalvakra a jellemző. Ezeknek népesedésstatisztikája a jelzett időszakban a kövekezőképpen alakult: Bánfalva-Gádoroson 1880—1890 között 457 emberrel nőtt 82 Az adatokai a vármegye által a községi vagyonok jövedelmezőségének felosztására alakított bizottság iratai tartalmazzák. Gyula. Állami Levéltár. 1895. 162. sz. a lakosság száma Csorváson Dobozon Endrődcn 1100 594 1545 547 427 505 Gyulaváriban Kétegyházán Nagyszénáson