Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

községeknek a lakossága csaknem teljes egészében agrárpro­letár vagy félproletár számba vehető szegényparaszt volt. Az 1854-ben alapított Nagyszénás fejlődése még világosab­ban tárja fel a földdel való ellátottság rendkívül miserabilis voltát. Egyben fokozását is jelenti eddigi ismereteinknek, mert újabb példát láthatunk arra is. hogy milyen kilátástalan volt a parasztság földért való küzdelme. A község első településhelyét az uradalom önkényesen meg­változtatta és 1854-ben már a második és egyben mai helyére építették fel azt. A béresfalu számára 280 telket hasítottak ki az uradalom földjéből és a lakosok valamennyien 12 hold felesbérletet kaptak. A telepítés tulajdonképpeni célja az volt, hogy a falut körülvevő Károlyi uradalom számára munkásokat biztosítsanak. A lakosság száma a század végére megtízszereződött, viszont a falu területe változatlan maradt. A község határában négy nagybirtok helyezkedett el (egyen­ként a következő kiterjedéssel: 1707, 3023, 4024, 6669, összesen tehát 15 423 kat. holddal). Ugyancsak a község határában fe­küdt egy középbirtok is, mely viszont 783 kat. holdat foglalt el. A község számára pedig mindössze 283 kat. hold jutott. Ugyan­akkor a lakosság száma elérte a 2825-öt, ami azt jelentette, hogy egy lélekre ismét csak 0,100 kat. hold esett. 7/ ' Pedig a lakosság mindent megtett, hogy ezen a helyzeten vál­toztasson. Félévszázad küzdelme kevés volt ahhoz, hogy ki­terjessze határait a község. Még a megindult részleges parcel­lázást is. melyet az uradalom indított, a lakosság kénytelen volt tétlenül nézni, tekintettel arra, hogy nem rendelkezett a szükséges anyagiakkal. Bár voltak a lakosság körében olyan hangok, hogy mindent meg kell tenni a föld megszerzésére, hogy azt azután a teljesen vagyontalan zsellérlakosság között szétosszák. Ezek viszont kerti gazdálkodás formájában mű­velnék meg a darab földeket, hogy némi burgonya, tengeri vagy egyéb szükséges terménnyel a létminimumot biztosít­sák. 75 74 U O. 75 Gyulai Állami Levéltár. Békés megye közgyűlése jegyzőkönyvei. (Ezután BMJZK.) 1906. 75. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents