Dankó Imre: Jelentés a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1963. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 50. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Aranynak némi fizetést, míg Tiszáéknál évi 400 Ft és teljes ellátás várta. Buzdítólag hatott Aranyra az is, hogy itt tudásának, képzettségé­nek s egyben érdeklődésének megfelelőbb munkakörbe került. Ko­vács János közben ki nem fogyott a biztató és a Domokos költői ké­pességeit méltató levelekből, személyes rábeszélésből. Máskülönben is Geszt közel, kb. 13 km-re esik Szalontához, s így hetente hazalátogathatott vagy családja kereste őt fel. Maga a nevelői foglalkozás sem volt idegen Arany előtt, hiszen szülővárosában és Kisújszálláson már pedagógusként működött, sőt Szalontán Rozvány Bettit magántanítóként oktatta. Nem utolsósorban vehette számításba Arany azt a személyi biz­tonságot, amelyet a reformkorszak hírhedt császárpárti főispánjának kastélya nyújtott a Bach-rendszer üldözöttjeinek. Költőnknek ugyan nem sok kapcsolata volt a kastély lakóival, de megnyugtathatta a földesúr pál-fordulása is, aki ezekben az években váratlanul ellen­zékivé lett. így került Arany János Gesztre 1851. május 13-án és marad itt ez év októbere végéig Tisza Domokos egyik nevelőjeként. Nyugodtságot és kényelmet adó munkaköréből a nagykőrösi re­formátus egyház meghívó levele, valamint Szász Károly és Mento­vich Ferenc baráti biztatása mozdítja ki: az újjászervezett főgim­názium magyar nyelv és irodalom katedráját ajánlják fel a Toldi szerzőjének. Azonban eltávozása után is fennmarad a kapcsolata az őt rajon­gásig szerető tanítvánnyal, akinek költői próbálkozásait nagy türe­lemmel javítgatja, egyben értékes tanácsokat ad az élete értelmét kereső ifjúnak világnézeti, erkölcsi kérdésekben. Domokos ragaszkodásával magyarázható az, hogy a következő év nyarán vakációjából két hónapot Geszten tölt Arany. Sőt 1854-ben is hívják a Tisza-szülők fiúk mellé a költőt, aki másjellegű elfog­laltságára való tekintettel nem teljesítheti keresőket s így a tanít­vány lesz a mester vendége Nagykőrösön. Nem sokkal ezután a serdülő ifjú tödőbajba esik és szülei minden áldozata ellenére 1856. június 21-én meghal. Talán éppen fiúkra emlékezve hívják meg Tiszáék ez év nyarára is a szeretett nevelőt Kovács János által, no meg azért is, hogy verseiből egy kötetnyit válogasson össze egy közeli kiadás számára. Erre a meghívásra válaszol Arany János azzal a levéllel, amelyet az alábbiakban adunk közre. A kéziratot Kovács Jánosnak egyik Romániában lakó unokája őrizte 1957-ig, amikor annak nyoma veszett. Szerencsére korábban i l

Next

/
Thumbnails
Contents