Dankó Imre: A gyulai fazekasság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48-49. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

A GYULAI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE A középkorban mozgalmas iparos-kereskedő élet volt Gyulán. Az iparosok tizenkét céhet alkottak s egyikük a fazekas céh volt. Sajnos azonban adatok hiányában alig tudunk róluk ennél többet. A gyulai uradalom kötelékében éltek és dolgoztak. Az uradalom más helyiségeiben is voltak fazekasok, mint például Simándon is, akiknek az 1525-ös urbárium szerint az volt a kötelességük, hogy az uradalom számára fazekakat és más cserépedényeket, továbbá cserépkályhákhoz való anyagokat adjanak (1). Bizonyára hasonló kötelezettségeik voltak a gyulai fazekasoknak is. Azonkívül kötelesek voltak bizonyos megszabott, hagyományos szolgálatokat is teljesíteni, mint ahogy például 1800-ban még a vármegye „tűzellen való rendelései" megkövetelték, hogy tűz esetén a fazekasok favedrekkel és dézsákkal felszerelve siessenek a tűzhöz (2). Ez az 1800-ból származó adat sokkal korábbi állapotokra mutat ugyanúgy, mint az is, hogy vásárok alkalmával helyben vámmentességet élveztek, de más megyebeli helyeken egy szekér árú után a heti vásárokon 9 krajcár, az országos vásárokon pedig 15 krajcár vámot fizettek (3). A középkortól kezdődően ismert sok Fazekas név is rájuk vonatkozik és egyben azt is bizonyítja, hogy mind ők saját magukat, mind pedig őket a közönség fazekasoknak hívta (4). Másféle elnevezések köztük csak később, a XVIII. század végén terjedtek el. A gyulai fazekasság korai életének sok emléke régészeti leletanyagként szerepel az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményében. Különösen gazdag a XV—XVII. századi anyag, aminek zöme az 1957—1961 között folytatott várásatáskor került felszínre. A régészeti anyag java része korsó, fazék és egyéb edény töredék. Külön csoportot képeznek az igen nagy mennyiségben előkerült kályhaszemek, illetőleg kályhaszemtöredékek, valamint lábastöredékek (három lábbal, nyéllel). Mindezek, az utóbbiak kivételével, mázatlanok és egy fejlett technikájú, 1. Veress Endre: Gyula város oklevéltára. Bp. 1938. 87 kk. „Gyula vára és uradalma évi jövedelmének jegyzéke". 2. Békés vármegyének tűz ellen való rendelései. 1800. Gyulai Állami Levéltár (továbbiakban GYÁL). 3. Német-Gyula városa currentáliák könyve 1819—1830. GYÁL. 4. Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula, 1938. 1. 92.