Dankó Imre: A gyulai fazekasság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48-49. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Térképvázlat a Bárdos éri fazekasföldről, 1896-ból. A nagy per megindulásakor az esetleges kárpótláshoz készítette Üjfalussy Gyula városi mérnök. Gyulai Állami Levéltár, Polgármesteri iratok, Fazekasok földje c. iratanyag. 1896. kitermelést. Ekkor az ipartársulat kárpótlást kért a várostól a tőle elvett földért. Annak ellenére, hogy a fazekasok különféle iratokkal igazolni tudták, hogy a kérdéses földterületet tényleg megvették annakidején, hogy az az ő, illetőleg az egykori fazekas céh jogutódjáé, a Gyulai Első Ipartársulaté, hosszas huzavona után sem kaptak kárpótlást. Közben a város megengedte, hogy a városi pénztárba befizetett 1, majd 3 korona ellenében a város által kijelölt helyről termelhetnek ki agyagot. Ezt a lehetőséget nem igen vették igénybe, inkább Csabáról hozattak maguknak agyagot. A viszály az első világháború után akkor éledt fel teljes erejéből, amikor a gyulai maradék fazekasságnak nem volt módja révi, poltári, lippai agyaghoz jutnia és a rossz gazdasági helyzet, a „rossz üzletmenet" — ahogy mondták, azt is lehetetlenné tette, hogy távoleső hazai helyekről hozassanak agyagot munkájukhoz.