Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)
V. Esetek a gyulai vásárokról
mozdulattal gelebibe dugta. Aztán, mint aki csak nézelődik, tovább indult az udvaron. De Dandé, mintha megérezte volna, hogy veszendőben a három korona, kiszaladt a konyhából és majd rajtakapta Klaszákot a lopáson. Ahogy Dandé besietett az istállóba, mindjárt látta, hogy oda a vagyona. Klaszák pedig még csak pár lépéssel haladt el az ajtótól. Dandé nem sokat teketóriázott, nyakonfogta a gyolcsos tótot és átadta egy, a Magyar Király előtt spacírozó rendőrnek. Klaszák úgy megijedt a rendőr sujtásos egyenruhájától, meg fényes kardjától, hogy ott tüstént mindent bevallott, csak engedje el. De a rendőr könyörtelen maradt, bekísérte a járásbíróságra „további törvényes eljárás végett". Dandé pedig nagy boldogan vitte vissza bugyellárisát az istállóba, többet aztán soha se hagyta a dikón. 102 A HŰSÉGES LOVAK Sokminden dolog történt a gyulai vásárokon, nem egyszer gyilkosság is. Némelyiknek kiderült a tettese, némelyiknek meg nem. A Varga Sára meggyilkolásának körülményei sem derültek ki soha, pedig hónapokig izgalomban tartotta két nagy város, Gyula és Nagyvárad érdeklődését. Néha a hűség sem hasznos, és azt mondták az akkoriak, bár a Varga Sára lovai se lettek volna annyira ragaszkodók, mint amenynyire voltak, mert akkor talán könnyebben ki lehetett volna valamit deríteni Sára néni esetéről. Kisasszonynapi vásár volt, amire Varga Sára nagyváradi kofaaszszony rendszeresen el szokott járni. Maga hajtotta a szekerét, ócskaruhát, gabonát, gyümölcsöd szappant; mikor mit hozott árulni. Mindig jó vásárja volt Gyulán, haszon nélkül sohasem járt. Nem volt már fiatal, mégis megállta a helyét, nem félt éjszaka szekerezni, állásokon éjszakázni, most aztán mégis mi történt vele! Szeptember 10-én késő délután csak beállít a két ló meg a szekér Váradra, Varga Sára portájára. Mind a kettő egy tiszta hab volt, csak úgy csurgott róluk a víz. Ki tudja, honnan futhattak. Alig győzték a kaput kinyitni a szekérnek, annyira sietős volt a lovaknak. Ki is derült aztán, hogy miért, mert ahogy a ház előtt megálltak, igen csak csepegni kezdett a szekér alja. Ritkásan csöppent egy-egy vércsepp a földre, mert Varga Sára ott feküdt meggyilkolva a szekere alján. A lovai vágtatva hozták Gyuláról. Ki tudja, hogy a jó asszonyt hol gyilkolták meg? Az biztos, hogy egy fillért se hagytak nála, de a portékájából se maradt semmi a szekéren. Azt mondták annakidején, hogy valamelyik gyulai fogadó állásán történt a gyilkosság hajnaltájt, amikor Sára néni készülődött hazafelé .. . 103 102 Békés XLII. (1910) mát 15103 Szeghalamvidéki—Hírlap. 1904. szept. 11.
