Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

V. Esetek a gyulai vásárokról

BARTÓK BÉLA A GYULAI VÁSÁRON Közismert dolog, hogy Bartók Béla népdalgyűjtő munkáját Gyulán és környékén kezdte. Rokoni kapcsolatai lehetővé tették számára, hogy ide utazzék és megkönnyített körülmények között gyűjtsön népdalt. Azt lehet mondani, hogy a gazdatisztek kézről kézre adták a megyében. Első útja alkalmával, 1906. július 11-én talán a Magyar Királyban szállt meg. Itt kellett volna találkoznia gazdatisztekkel és énekesekkel.' A gazdatisztek az énekesek előteremtésére legjobb alkalomnak a gyulai nyári vásárt tartották, mert ekkor könnyebben mozdult ki a béres, a cseléd, a parasztember, mint máskor ilyen dologidőben. Azonban nem minden ment simán, és Bartók első gyulai tartózkodása nem volt valami kellemes. Tikkasztó hőség volt 1906. július 11-én, amikor este egy csokornyakkendős fiatalúr szállodai szobájában egy féltveőrzött fadoboz mellett bosszankodott. Pár nappal később meg is írta édesanyjának: ,,Igen tisztelt Mama! Kezdem a gyulai vásárnapokon. Az első napon — azon az emlékezetes pénteken egyáltalán nem sikerült semmi — csak éppen pornyelés. Mert por volt bőven, legbővebben meleg is, de Galgóczy nem volt sehol sem. A telefon összeköttetés Benedek között megszűnt — épen mikor oda akartam beszélni. Vágássy-dudás pedig nem jött el a vásárra ... A város első szállodája tömve volt, némi keresés után megtaláltam a másodikat és utolsót. Még egy szoba volt üresen, vásár miatt dupla áron. A folyosón gyanús fehérnépek szaladgáltak: rosszhírű szállodába értem, a hol két jövedelmező keresetforrást egyesítenek szemita élelmességgel".

99 — Ez a szálloda vagy a Komló vagy a Magyar Király volt, ma már nehéz lenne kideríteni, már csak azért is, mert hiszen ha meglenne még a Magyar Király, az se igen vállalná. Mindenesetre azt megállapíthatjuk, hogy a vásárokon mindenféle ember előfordult, s az bizony nagyon is a vér és arany játéktere volt. Tényleg meleg volt 1906 futóvásárján, hatalmas porfelhők úszkáltak a város fölött. így emlékezik meg róla a korabeli feljegyzés is. ha különben nem is volt olyan nagy, olyan forgalmas, mint egyébkor szokott lenni.

100 A VASÁRI RENDŐR IS EMBER A vásár rendjére a rendőrség ügyelt fel, és utólagosan mindig el kellett róla ismerni, hogy dicséretesen működött. Mégis, nem lehet tudni, mi okból, 1871-ben a tavaszi vásár után, ma úgy mondanánk, hogy kikezdték — a rendőrséggel. Nyilvánvaló, hogy pártpolitikai szempontok vezették a Békés íróját, amikor az alábbi epés cikkét 99 zenetudományi Tanulmányok III. Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére. Bp. 1955. 302. 100 Békés XXXVIII. (1906) júl. 22.