Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

II. A gyulai vásárok ideje, helye és egyéb körülményei

a sporttelep, ide épült a vágóhíd is, több más üzem is települt ide, de a lakóházak is mind több és több helyet hódítanak el az egykor hatalmas területből. A külsővásártér eredetileg mintegy 200 holdnyi sík, füves terület volt, hozzátartozott a Fütyöri puszta is. A külsővásártér határai egészen a múlt század végéig nem voltak kijelölve. Nyugat felé voltaképpen a múlt század derekán megépített körgát sem volt határ. Sokszor egészen a szőlőkig tartott a vásár. A várostól távolabb eső részeken sok esetben szabadon árultak. Itt tartották az úgynevezett zöld-vásárokat vagy szabad-vásárokat, azaz olyan vásárt, ahol sem vámot, sem helypénzt nem fizettek, hanem olcsóért, gyorsan lehetett adni és venni, mert az eladott jószág nem volt mindig jól avizálva. 1890-ben, hogy sok vitás kérdést kiküszöböljenek és hogy a vásári visszaéléseket is megszüntessék, a külsővásárteret elkorlátozták. Az elkorlátozás azonban nem volt szerencsés, sok egyéni érdek mellett a közérdeket is sértette, mert megszűntette a csürhejárást. Húsz év múlva, 1910-ben, amikor a vásárok már hanyatlásnak indultak, könnyen lehetett változtatni az elkorlátozáson. A Békés örömmel adta hírül, hogy a korlátokat részben megszüntetik és a csürhejárást is visszaállítják.

69 A Szerecsen téren, mely valószínűleg egy szerecsent ábrázoló kocsmacégértől kapta a nevét, eredetileg a nyersbőrt és gyapjút árulták. De a szomszédban kvártélyozó katonaság kifogásai miatt a bőr- és gyapjúvásárt előbb a Hagyma térre (1893), majd pedig a még távolabbi Kakas térre helyezték, hogy 1897-ben rövid időre ismét visszahozzák a Hagyma térre.

70 De nem sokáig, mert 1899-ben, amikor a Szerecsen teret véglegesen terményvásártérnek jelölték ki, a Hagyma térre került a hagymapiac, amitől aztán nevét is vette; a bőrvásár pedig véglegesen a Kakas térre szorult. A Honvéd utcán, aminek régi neve Fekete Sas utca volt, az asztalosok, a kötélverők és a szíjgyártók árultak leginkább. A Bajza utca eredetileg nem is volt utca, hanem függeléke volt a belsővásártérnek és búzapiacnak, vagy gabonavásártérnek nevezték. Ez volt a gabonafélék, a búza, a rozs, a kétszeres, az árpa, a köles, a tengeri stb. hagyományos vásártere. A vásárok helyeivel összefüggésben állott a piac helye is. A piac helye — mint már mondtuk — hosszú időn át a mai Kossuth utca kastély előtti része, majd a két templom köze (a görögkeleti román templomtól az anya — vagy nagy templomig terjedő útszakasz) volt. A piac az anyatemplomot egészen körülvette, sőt felhúzódott az Erkel térrel, Erkel Ferenc szobra köré is. A pénteki piacokhoz csatlakozó állatvásárt a XVIII. század folyamán a mai belsővásártéren tartották, amikor pedig a piac a belsővásártérre költözött, az állatvásárt a külsővásártérre helyezték. Ezeken az önmagukban is óriási területeken élt a gyulai vásár. De nemcsak a vásártereken folyt az adásvétel, hanem a házaknál; a hatalmas portákon levő istállókban és 69 Békés XLII. (1910) iúl. 17. 70 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1897. 147.